Egyedülálló nemzetközi egyezmény lép hatályba június 3-án. Egy ENSZ-egyezmény, amely a világon először szabályozza a hagyományos fegyverek nemzetközi legális kereskedelmét. A dokumentumot a 193 tagú ENSZ-közgyűlés még április elején szavazta meg, óriási többséggel. Igaz, a világ egyik legnagyobb fegyverszállítójaként számon tartott Oroszország és további 22 ország (közöttük Kína is) tartózkodott a szavazáskor. Észak-Korea, Irán és Szíria viszont elutasította a nemzetközi fegyverkereskedelmi megállapodást.
A dokumentum a kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek, a hadihajók, a harci repülők és helikopterek, a nehéztüzérségi rendszerek, a rakéták és rakétavetők, s egyéb hagyományos fegyverek globális kereskedelmét szabályozza.
Az egyezményt törvénybe iktató országoknak saját jogszabályban kell majd rendezniük fegyverkereskedőik működését, valamint a hagyományos fegyverek, illetve azok alkatrészeinek és tartozékainak a szállítását. Követelmény továbbá az is, hogy a kormányok lépjenek fel a fegyverek feketepiaci értékesítése ellen.
A lőszerek adásvételéről viszont nem rendelkezik az ENSZ-okmány; annak szabályozását nemzeti (tagállami) hatáskörébe utalja. Az egyezmény azzal sem foglalkozik, hogy a világszervezet tagállamai mire használják saját területükön a hagyományos fegyvereket.
A ratifikáló tagállamoknak ugyanakkor megtiltja a hagyományos fegyverek exportját, ha azzal (nemzetközi) embargót sértenének, továbbá népirtáshoz, emberiség elleni, vagy háborús bűncselekményekhez nyújtanának segítséget. Tilos a hagyományos fegyverek eladása akkor is, ha azokat a megrendelők a polgári lakosság, vagy középületek (pl. iskolák, vagy kórházak) ellen vetnék be.
A szállítás engedélyezése előtt az országoknak mérlegelniük kell, hogy a vevő felhasználhatja-e a (megrendelt) fegyvereket az emberi jogok megsértésére. Az eladóknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a fegyverek nem kerülnek-e szervezett bűnözői csoportok vagy terrorszervezetek kezébe. Az üzlet megkötése előtt elemezniük kell, hogy a fegyverszállítás a célországban a béke és biztonságát megszilárdítását szolgálja-e, vagy inkább aláássa azt.
A legális fegyverüzlet tavaly és (az utóbbi években is) soha nem látott sikereket könyvelt el. A válság ellenére is virágzott az üzlet. A terület legrangosabb szakmai elemzője, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint 2008 és 2012 decembere között 17 százalékkal nőtt a hagyományos fegyverek exportja a globális válságot megelőző 2003–2007-es időszakhoz képest.
A világ vezető fegyverexportőreinek listáján az első hely az Egyesült Államoké. Az utóbbi öt évben az USA részesedése a nemzetközi fegyverpiacon 30 százalék volt. A világpiacon eladott fegyvereinek értéke – a 2012. szeptember 30-án véget ért (tavalyi) pénzügyi évében – elérte a 66,3 milliárd dollárt, ami minden idők legjobb amerikai eredménye.
Szorosan az USA nyomában van a régi vetélytárs, Oroszország, amelynek 26 százalékos a világpiaci részesedése a legális fegyvereladásokban. Moszkva tavaly szintén rekordmennyiségű és értékű hadiipari terméket szállított külföldre. Az orosz fegyverexport értéke 2012-ben mintegy 14 milliárd dollárra nőtt.
A lista harmadik tagja, a 7 százalékos részesedéssel büszkélkedő Németország. Utána következik Franciaország, a maga 6 százalékos piaci szeletével. A legnagyobb fegyverexportőrök között az ötödik helyet Kína foglalta el, maga mögé utasítva az 1950 óta ott tanyázó Nagy-Britanniát. A kínai fegyverexport 2008 és 2012 vége között 162 százalékkal szárnyalta túl az előző ötéves időszak eladásait. A szédületes tempónak köszönhetően a nemzetközi fegyverkereskedelemből kihasított részesedése így már eléri az 5 százalékot, a korábbi 2 százalék helyett.
