2024. szeptember 4., szerda

Nem hat a nyugati nyugtató

Egyiptomban ismét könnygázzal csillapították le az indulatokat

Nem fogadták meg az egyiptomiak a Kairóban tárgyaló William Burns amerikai külügyminiszter-helyettes nyugalomra és párbeszédre szólító felhívását, s folytatják a tiltakozó akciókat, amelyek keddre virradóra ismét erőszakba torkollottak több városban. Kairóban heten meghaltak és mintegy 260-an megsebesültek a legutóbbi tüntetésben.

Az államcsínnyel megbuktatott, iszlamista Mohamed Murszi hívei több helyen összetűztek a rendőrökkel és politikai ellenfeleikkel is.

Az iszlamista Muzulmán Testvériség támogatottjaként Murszi mindössze egy évig volt hatalmon, Egyiptom első szabadon választott elnökeként. Túlzott vallásos politikája ellen azonban ellenfelei fellázadtak, majd július 3-án a hadsereg megfosztotta hatalmától. Iszlamista hívei azóta utcai megmozdulásokon követelik elengedését és visszahelyezését az elnöki tisztségbe, amit az ellentábor elfogadhatatlannak tart, s ezt az álláspontján utcai demonstrációkkal is igyekszik nyomatékosítani. A két szemben álló tábor már többször egymásnak esett.

Legutóbb, vagyis hétfőn és keddre virradóra a legvéresebb utcai megmozdulások Kairóban történtek, de több vidéki nagyvárosból is érkeztek hírek tüntetésekről. Az összetűzések csaknem olyan hevesek voltak, mint az utóbbi napokban, amikor sokan vesztették életüket az utcai erőszak következtében. Murszi eltávolítása óta csaknem száz ember halt meg a zavargásokban, illetve a megbuktatott elnök mellett tüntető iszlamisták és a karhatalom közötti összecsapásokban.

Kairóban kedd hajnalig randalíroztak Murszi hívei, a rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel őket. Az elégedetlenkedő tömegből többen rálőttek a belügyi dolgozókra, Molotov-koktélokat dobáltak rájuk és kövekkel is támadták őket. A tüntetők több fontos közlekedési útvonalat is megbénítottak Kairóban, és azzal fenyegetőznek, hogy a napokban további hasonló akciókat hajtanak végre.

A zűrzavaros állapotok ellenére az Egyesült Államok ismét megnyitotta egyiptomi nagykövetségét. A Kairóban működő külképviseletet két hete zárták be a zavargások miatt. Washington az egyiptomi erőszakhullám mielőbbi lecsillapításában és abban érdekelt, hogy egy átmeneti időszak után demokratikusan megválasztott, civil kormánya legyen a 83 millió lakosú közel-keleti országnak. Kairóban egyelőre az ideiglenes kormány megalakításáról folynak az egyeztetések. Hírek szerint a testületnek legalább 15, legfeljebb 25 minisztere lesz a korábbi 36 helyett.

A Murszi-pártiak elutasítják az ideiglenes kormányt. Ők ragaszkodnak Murszi elengedéséhez és ahhoz, hogy ültessék vissza az államfői székbe. Ennek egyelőre semmi jele. Sőt a kairói ügyészség kémkedés, tüntetők meggyilkolására való felbujtás és gazdasági károkozás gyanújával vizsgálatot akar indítani Murszi és nyolc társa ellen.

A hadsereg ismeretlen helyen tartja fogva a megbuktatott elnököt, akinek kiszabadításáért a minap már Berlin és Washington is szót emelt. Több nyugati kormánnyal együtt arra is felszólították Kairót, hogy állítsa le a Muzulmán Testvériséghez tartozó vezetők üldözését, letartóztatását is. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közben az összecsapások befejezésére és politikai tárgyalásokra szólította fel az egyiptomiakat.