Választók az egyik kairói szavazóhelyen
Szabálytalanságok kísérték a népszavazás első fordulóját az egyiptomi új alkotmány tervezetéről.
A kormányzó iszlamista Muzulmán Testvériség szerint a hétvégi referendumon a résztvevők többsége, 56,5 százaléka támogatta a dokumentumot, amelyet az ellenzék élesen bírál, mert szerinte az iszlám jogrendre épül, és demokratikus jogokat sért. Az ellenzék a népszavazás eredményét is gyanúsnak, sőt hamisnak tartja; azt állítja, csalás történt a voksoláskor és a szavazatszámláláskor is. Néhány helyen elégedetlenkedők zavarták meg a referendumot, amelynek december 22-én második „felvonása” is lesz. Kairóban és Alexandriában többen megsérültek, amikor a rendőrség könnygázzal oszlatott fel egy-egy csoportot.
A nagyarányú részvétel miatt Egyiptomban négy órával meg kellett hosszabbítani a szombati referendumot. A népszavazás miatt munkaszüneti nap volt a 83 millió lakosú országban, hogy az állami alkalmazottak is szavazhassanak.
A Mohamed Murszi államfőt is támogató iszlamista Muzulmán Testvériség sikeresnek és számára kedvezőnek tartja az eredményt. Murszi és az őt támogató Muzulmán Testvériség az új alkotmány mellett, míg világi ellenzékük a dokumentum ellen kampányol(t). A legerősebb ellenzéki párttömörülés, a Nemzeti Megmentési Front kétségbe vonta a szavazás eredményét. Szerinte csalások árnyékolták be a referendumot, amelynek előzetes eredményét meghamisították.
A választási bizottság egyik tagja szerint a hivatalos végeredményt csak akkor teszik közzé, ha minden kormányzóságban megtartják a szavazást. Más források úgy tudják, az első részeredmények legkorábban a hét derekán várhatóak. Az alkotmány elfogadásához egyszerű többség szükséges.
Első körben tíz kormányzóságban (tartományban) bonyolították le a népszavazást szombaton; közöttük volt Alexandria és Kairó is. A második fordulóban, december 22-én az ország többi részében, további 17 tartományában nyilváníthat majd véleményt a lakosság az új alkotmány tervezetéről.
A népszavazás alatt néhány komoly és több kisebb incidens történt. Kairóban iszlám szélsőségesek (szalafisták) megostromolták egy ellenzéki párt központját. Megpróbáltak betörni a liberális al-Vafd Párt székházába, amelyre gyújtópalackokat és petárdákat dobtak. Hírek szerint megtámadták a Vafd pártlapjának közeli szerkesztőségi épületét is. A rendőrök könnygázgránátokkal oszlatták fel a dühöngő szalafistákat, akik közül néhányan állítólag tüzet nyitottak a rendőrökre. Az összetűzésben négyen megsebesültek.
Az észak-egyiptomi Dakahlia kormányzóságban rivális politikai csoportok tűztek össze egy választóhelyiségnél; az egyik résztvevőt lőfegyverrel sebesítették meg.
A közeli Alexandriában szintén ellenzékiek és kormánypárti iszlamisták csaptak össze; legalább tizenöten megsérültek. Az utcai leszámolást a rendőrség könnygáz gránátokkal oszlatta fel. A város másik részében is rendbontás történt: mintegy 1500 nő eltorlaszolt egy utat, amiért nem engedték szavazni őket, mert nem viseltek fátylat.
Az ellenzék és több jogi szakértő szerint a referendum törvénytelen volt, mert az egyiptomi bírák óriási többsége bojkottálta azt. A törvények ugyanis úgy rendelkeznek, hogy a referendum bírói felügyelet mellett tartható meg. Jogvédő szervezetek pedig a két fordulót tartják elfogadhatatlannak. Azzal érvelnek, hogy a szombati eredmény befolyásolhatja a december 22-én szavazók véleményét.
Az új alkotmány elfogadása a – 2013 elejére tervezett – parlamenti választás egyik alapfeltétele, ezért fontos a mielőbbi elfogadása. A 234 cikkelyt tartalmazó dokumentum előkészítését és annak tartalmát rengeteg ellenzéki bírálat érte. Az utóbbi hetekben ellenzéki tömegek az új alkotmány tervezete ellen a kormányzó iszlamisták és támogatóik pedig mellette tüntettek. A demonstrációk többször – halálos áldozatokkal is járó – véres utcai összecsapásokká fajultak tovább mélyítve az Egyiptomot hónapok óta nyomasztó belső válságot és politikai megosztottságot.
A Muzulmán Testvériség világi ellenzéke és jogvédők szerint a sebtében összeállított új alkotmány tervezete főként az iszlám törvénykezésre, a saríára épül. S emiatt nem védi kellően a kisebbségeket és a nőket, sem az egyéni szabadságjogokat és csak korlátozott védelmet nyújt az állami, illetve elnöki túlhatalommal szemben. A baloldali és a liberális ellenzék, valamint a tízmilliós keresztény (kopt) kisebbség szerint az új alkotmány egyik fő célja Egyiptom erőteljes iszlamizálása. Bírálói szerint Murszi államfőnek távoznia kell, mert utat nyitott az iszlamizációnak a politikában és az igazságszolgáltatásban is.
