Sötét felhők árnyékolják be ismét a német–görög viszonyt. Vezető német politikusok a napokban többször sürgették Athént, hogy hajtsa végre a tengernyi eurómilliárddal teletömött külföldi mentőcsomag feltételeként korábban megjelölt költségvetési megszorításokat és reformokat.
Ellenkező esetben – üzenik kórusban – nemigen számíthat (a pénzsegély legnagyobb részét nyújtó) Berlin támogatására. Ha Berlin elzárná a pénzcsapot, Görögország – amint azt Philipp Rösler német gazdasági miniszter megüzente – az euróövezetből is távozhatna. Markus Söder bajor pénzügyminiszter még határozottabban fogalmazott. Kijelentette: a görögöknek az év végéig el kellene hagyniuk a közös valutát használó országok csoportját.
A német választók ezt már korábban úgy fogalmazták meg, hogy a „lusta” görögöket ki kellene dobni az euróövezetből. A legutóbbi közvélemény-kutatásból már az derült ki, hogy a német lakosság 71 százalékának határozott álláspontja: Görögországnak ki kellene lépnie az eurót használó 17 tagú közösségből, ha Athén nem tesz eleget a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt kötelezettségeinek, a brutális költségvetési megszorításoknak, amelyek ellen a görögök korábban (véres) tüntetések sorozatával tiltakoztak, sokszor Németországot vádolva azzal, hogy a pénzsegélyért cserébe teljesíthetetlen feltételeket szab.
Februárban a megszorítások ellen tiltakozó görögök lenácizták a vezető német politikusokat. Rövid „tűzszünet” után a viszály júliusban kiújult, az euróválság miatt ismét elmérgesedett a kétoldalú viszony.
Ennek ellenére kétmillió derék német a görög tengerpartra ment vakációzni, vagy éppen oda készül. A csúcsidőben is jelentős, olykor 25 százalékos árkedvezmények, a kiváló idegenforgalmi adottságok és szolgáltatások nagyon vonzóak számukra. Igaz, sokakat elriasztott az a májusi hír, hogy Görögországban egy németnek vélt, idős holland turistát megvertek, ezért kórházba kellett szállítani. Bár német turisták azóta is szembesülhettek a helyiek ellenérzéseivel, egyáltalán nem az a jellemző, hogy a jól fizető németországi vendégeket a görög házigazdák összetévesztenék a második világháborús megszállókkal.
A görögök idén a szokásosnál is jobban örülnek minden külföldinek. Idegenforgalmuk ugyanis az ország gazdaságának legfontosabb ágazata és bevételi forrása. A görög éves bruttó hazai össztermék (GDP) 15-16 százalékát adja. Tavaly 10,5 milliárd euró bevétele volt az országnak a turizmusból; a munkahelyek csaknem húsz százaléka, mintegy 800 ezer alkalmazott megélhetése függ az ágazattól.
A tavalyinál azonban sokkal kedvezőtlenebb az idei idegenforgalmi idény. Görög illetékesek attól tartanak, hogy a válság és a belpolitikai feszültség miatt akár 15 százalékkal is csökkenhet a turizmusból származó bevétel. Ezért minden nyaraló nagyon kedves és értékes vendég, akit nagy árengedményekkel is igyekeznek az országba csalogatni. (Idegenforgalmi szakmai szervezetek szerint 24 európai állam közül 2012-ben Görögország az ötödik legolcsóbb turisztikai célállomás.) Ennek ellenére idén valószínűleg kevesebb német keresi fel Görögországot, mint tavaly.
A németek egy része nemcsak a nyaralásért, kikapcsolódásért, pihenésért és az alacsony árakért utazik ebbe az országba, hanem azért is, hogy így fejezze ki szolidaritását a bajba jutott EU-taggal. Sokan a vakációra fordított összeget feltétel nélküli (magán)segítségként a görög válság elleni küzdelem eszközeként fogják fel.
Az így gondolkodó német turisták között több politikus is akad. Görögország részben azért szerepel nyári úti programjukban, hogy bizonyítsák: nemcsak az adófizetők pénzéből, hanem a saját eurókból is adnak a csőddel küszködő országnak. A nyaraláshoz Görögországot választó német politikusok abban is reménykednek, hogy cselekedetükkel a kétoldalú kapcsolatokon is javítanak.
Egyikük Richard Pitterle, a Baloldali Párt parlamenti képviselője. Ő és családja Krétát, a legnagyobb görög szigetet választotta idei nyaralása helyszínéül. Meggyőződése, hogy jól döntöttek. Szerinte Kréta kiváló hely üdülésre, továbbá olcsó, és a nyaralásra befizetett, illetve a helyszínen elköltött pénzből még támogatni is tudják a bajba jutott országot. Azt is fontos szempontnak tartja, hogy jelenlétével és a helybeliekkel tervezett beszélgetésekkor bizonyítani tudja: a németek „nem mondtak le” Görögországról.
Mechthild Rawert, a legnagyobb német ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPD képviselője szintén görög szigeten akarja kipihenni a parlamenti munka fáradalmait. Októberben utazik Thasszoszra, ahol – mint fogalmazott – ottani barátaival és görög hivatali kollégáival szívesen megvitatja a legégetőbb gazdasági és politikai kérdéseket. Meggyőződése ugyanis, hogy a jelenlegi válságos világban „egyedül az egymás közti kötelező párbeszéd segít mindannyiunkon”.
Sajátos gesztust kíván tenni Ingrid Fischbach, a legerősebb kormányzópárt, a kereszténydemokrata CDU parlamenti frakciójának a vezetője is. A görögöket támogatva ő és lánya a népszerű Rodosz szigetére utaznak nyaralni. Ezzel ő is azt akarja jelezni: a németek a válságban a görögök mellett állnak, szeretnek náluk nyaralni, s ha jól érzik magukat Görögországban, jövőre is visszatérnek.
Az ugyancsak CDU-politikus Friedlinde Gurr-Hirsch és népes családja már hazatért a szolidaritási nyaralásból. Ők Korfu szigetén bizonyították be, hogy a német turistáknak semmi okuk elkerülni Görögországot. Bár a gyönyörű szigeten „kissé nyomott” hangulatú helybeliekkel találkoztak, szerinte mindenki „nagyon barátságosan” viselkedett. A szolgáltatásokat is dicsérte. Az meg külön megnyerte a tetszését, hogy nem lehetett hallani olyan típusú beszólásokat sem, mint a „ti (németek) nyomást gyakoroltok ránk”.
