Fehéroroszországban még a játék plüssmackók sem követelhetnek demokráciát, szólásszabadságot és egyéb emberi jogokat, mert úgy járhatnak, mint Stefan Eriksson svéd nagykövet. A diplomatának ugyanis alig egy hónappal a macik Fehéroroszországba küldése után távoznia kellett ottani állomáshelyéről.
Eriksson augusztusi hazatérése legalább olyan szokatlan volt, mint amilyen a 879 tagú mackódelegáció július elejei váratlan felbukkanása Fehéroroszországban. A nagykövetet kiutasították, a macikat (még) nem, bár népes csapatuk is azért jött, amiért a nagykövet ment. Mindannyian az ország demokratizálását, az emberi jogok, mindenekelőtt a szólás szabadságának a tiszteletben tartását szorgalmazták, ugyanis Abban a világban, ahonnan érkeztek, Fehéroroszországot féldiktatórikus és önkényuralmi rezsimnek tartják, és azt szeretnék, ha ez végre megváltozna.
A fehérorosz hatóságok másként ítélik meg a helyzetet. Szerintük a svéd nagykövet – a hatalom által megvetett és megbélyegzett ellenzék képviselőivel találkozva – a kétoldalú kapcsolatok lerombolásán ügyködött. A fogadó ország állami médiája azzal is megvádolta, hogy „pénzt adott át szélsőségeseknek”, akik a hivatalos szóhasználatban vélhetően a minszki ellenzék tagjait jelentik. Svédország külügyminisztériuma azonban úgy véli, hogy Minszk azért utasította ki Erikssont, mert a nagykövet túlságosan kiállt az emberi jogok védelméért Fehéroroszországban.
Stockholm a minszki lépésre válaszul nem hajlandó fogadni az újonnan kinevezett belorusz nagykövetet, s távozásra szólított fel két fehérorosz diplomatát is. Fehéroroszország erre augusztus 8-án jelezte: bezárja stockholmi nagykövetségét; Svédország minszki diplomáciai képviseletét pedig felszólította, hogy augusztus 30-áig fejezze be a tevékenységét. Emiatt rendkívül kiéleződött a viszály a két ország között, sőt már Európa is erősen csóválja a fejét és tiltakozik a súlyos incidens miatt. Az EU a történtekért a minap szolidaritását fejezte ki Svédországgal.
Brüsszel amúgy sincs jó viszonyban Fehéroroszországgal; politikai rendszerét antidemokratikusnak tartja, amely semmibe veszi az emberi jogokat és a saját ellenzékét is. Az ország 18 éve hatalmon levő elnökének, a magát az idén márciusban nyilvánosan is diktátornak nevező Alekszandr Lukasenkónak és további 200 fehérorosz tisztségviselőnek, üzletembernek és újságírónak ezért már korábban megtiltotta a beutazást a közösség egész területére. Az EU-ban található vagyonukat pedig befagyasztotta, több fehérorosz állami nagyvállalatéval együtt, amelyekről feltételezhető, hogy Lukasenko kiterjedt cégbirodalmának a részei. A fokozatosan szigorított szankciók miatt február és április között diplomáciai háború dúlt a minszki rezsim és az EU között.
A legutóbbi konfliktus gyökerei július 4-éig nyúlnak vissza, amikor egy helyi reklámügynökség által Svédországban bérelt kis repülőgép Litvánia felől – illegálisan és zavartalanul – mélyen berepült Fehéroroszországba. Ott Ivenyec és Minszk peremkerületeire ejtőernyővel ledobott 879 plüssmackót. Mindegyikük a Lukasenko-rezsimet bíráló és szólásszabadságot követelő, diktatúraellenes röplappal a mancsában landolt. A „mennyei macikat” küldők mintha azt kérték volna az 58 éves, Moszkva-barát Lukasenkótól, hogy legalább a békés macik üzenetére hallgasson, ha már a demokráciát követelő ellenzékét semmibe veszi, megfélemlíti és elhallgattatja.
Lukasenkót nem tudták megpuhítani. A meghatódás helyett ő óriási szégyenként és az 1994 óta működő rezsimje pimasz arculcsapásaként fogta fel a történteket, amolyan mackókkal történt bombázásnak. A fehérorosz légtérbe behatoló svéd repülő és a röplapok óriási riadalmat, illetve politikai botrányt keltettek Minszkben. Lukasenko őrjöngött a maciinvázió miatt, és ez ismét kiélezte egyfelől Fehéroroszország, másfelől Svédország, Litvánia és az EU viszonyát.
A fehérorosz hatóságok sokáig tagadták a hívatlan vendégek látogatását, bár a játékmackókat és röplapjaikat már első nap összekapkodták. Ezután következett az állítólagos főbűnösök megnevezése és megleckéztetése. A hivatalosan légtérsértésként kezelt ügyet Svédország és minszki diplomatái, valamint a fehérorosz ellenzék nyakába varrta a Lukasenko-rezsim. Litvánia dorgálást és fenyegetést kapott.
Közben Lukasenko tisztogatott is egyet a katonai vezetésben. Felmentette tisztségéből a határőrség parancsnokát, de repült a honi légvédelmet vezérlő tábornok is, amiért katonái tehetetlennek és teljesen felkészületlennek bizonyultak a demokráciát követelő légtérsértő macisereggel szemben. Lukasenko azóta elrendelte, hogy a légvédelem ezentúl lőjön le minden gépet, ami engedély nélkül merészkedne Fehéroroszország fölé.
Közben az uniós átlagember mosolyog, sajnálkozik, hitetlenkedik és bosszankodik. Sokan közülük meg azt tudakolják, hogy a kiújult fehérorosz–uniós politikai és diplomáciai összecsapás hevében vajon mi lesz a fogságba esett plüssmacikkal? Az értük aggódók titkon alighanem abban reménykednek, hogy mindannyian hamarosan szabadon „távozhatnak”, rosszabb esetben kiutasítás lesz a sorsuk. Minszknek pedig üzenik: a mackók számára van hely másutt is – nagy az Isten állatkertje.
