A szülőföldön hagynak mindent, hogy azután nagy összegeket fizetve embercsempészekre bízzák magukat és elinduljanak az áhított jobb világba. Sokan azonban annak a kapujáig sem érkeznek meg, útközben lelik halálukat, olykor borzalmas körülmények között. A világ többnyire ekkor figyel fel rájuk, az illegális bevándorlókra, migránsokra.
A rasszizmus és fasizmus leküzdésére, valamint a menekültek támogatására létrehozott, amszterdami székhelyű UNITED for Intercultural Action (Egyesülve az Interkulturális Cselekvésért) hálózat szerint az utóbbi tíz évben mintegy 16 ezer migráns halt meg csak az európai határoknál. Tengerbe vagy folyóba vesztek, sok esetben hajón szállított konténerben vagy teherautó rakterében fulladtak meg.
Akik pedig illegálisan bejutnak a vágyott országba, azonnal kellemetlen meglepetések sokaságával találják magukat szemben. Hiába menekültek az önkény, a terror, az éhhalál, az üldöztetés vagy más szörnyűségek elől, nem a jobb, a szabad és biztonságos élet várja őket. Jó esetben egy zsúfolt menekülttábor és bürokratái, akik nem mindig végzik lelkiismeretesen a munkájukat. Nagyon sok országban egyáltalán nem örülnek nekik, sőt utálják őket.
Az 500 millió lakosú EU – amelynek területén 4-8 millióra becsült illegális migráns él – több fontos joganyagot fogadott már el a menekültprobléma eredményes kezelésére. A minimális követelményeket is meghatározta, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell(ene) a menedékkérők esetében. Mindazonáltal a tagállamok között jelentős különbségek vannak mind a befogadás körülményei – pl. lakhatás, oktatás, egészségügyi ellátás –, mind a megítélt menekültstátusok aránya tekintetében. A visszás helyzetet több nemzetközi emberjogi szervezet is bírálta már.
Az EU-tagok közül Görögországot elrettentő példaként, az uniós menekültügy pária államaként emlegetik mindenütt. A mély válság sújtotta országban talán a legnehezebb a menedékkérők és az illegális bevándorlók sorsa. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tavaly már arra figyelmeztetett: a görög menedékjog-adási rendszer csődöt mondott, s ez „olyan humanitárius válsághelyzetet” idézett elő, „amilyennek nem lenne szabad előfordulnia az Európai Unióban”. A strasbourgi emberi jogi bíróság pedig embertelennek ítélte a görög menekülttáborokban uralkodó helyzetet.
Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország alighanem emiatt nem küldi vissza a menedékkérőket Görögországba, ha kiderül róluk, hogy ott jutottak be az EU-ba. Annak ellenére sem, hogy EU-rendelet mondja ki: mindenkinek abban az országban kell átadnia menedékkérelmét, amelyben belépett Európába.
A súlyos belső válság miatt a görögök egy része mind nagyobb ellenszenvet érez a „jöttmentek” iránt. Sokan bűnözőknek tartják őket. A szélsőségesek pedig valóságos hajtóvadászatot indítottak utánuk. Az év első felében több mint ötszázszor támadtak rájuk; többeket meg is öltek közülük. Csak az utóbbi két hétben két illegális bevándorlót gyilkoltak meg szélsőségesek Athénban és Szalonikiben.
Az egyre kiélezettebb helyzetben a görög rendőrség országos razziákat indított a közelmúltban, de nem a garázdálkodó szélsőségesek, hanem a migránsok összefogdosására. Már több mint hatezer személyt vettek őrizetbe, akik a gyanú szerint illegálisan érkeztek az országba; egy részüket vélhetően kitoloncolják. (Tavaly közel 55 ezer illegális bevándorlót tartóztattak le a görög rendőrök.).
A 11,5 millió lakosú Görögországban az egymilliót is elérheti a menedékjogkérők és illegális bevándorlók száma. Becslések szerint évente 100-130 ezren érkeznek a zöldhatáron át, főleg a szomszédos Törökország irányából.
Görögország az Ázsiából és Afrikából áramló illegális bevándorlók legfontosabb európai úti célja, de nem végállomása, hiszen a többség nyugatabbra menne. Az EU-ba igyekvő illegális migránsok 75 százaléka a görög–török szárazföldi határon próbál tiltott módon bejutni a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe. Az EU külső határaira itt nehezedik a legnagyobb nyomás. Ez részben a törökök „érdeme” is, akik talán a saját laza határőrizetükkel próbálnak törleszteni az EU-nak azért, hogy uniós tagfelvételi tárgyalásuk évek óta akadozik.
A görög hatóságok – Brüsszel által évek óta bírált – munkáját jó ideje már a Frontex uniós határvédelmi ügynökség alkalmazottai is segítik. A megfelelő védelem biztosítására Athén további 1800 rendőrt is a görög–török határra akar küldeni. A két ország közötti – eddig hiányosan biztosított – természetes határvonalat képező, de néhol átúszható Evrosz folyón pedig újabb járőrhajókat kíván szolgálatba állítani.
A külföldi pénzügyi segélyekből tengődő Görögország egyéb módon is igyekszik akadályozni az illegális migrációt. Tavasszal kétsoros szögesdrótkerítés építésébe kezdett az Evrosznál. A várhatóan néhány hónapon belül elkészülő 5,5 (más forrás szerint 13) millió eurós határkerítéssel a Törökország felől illegálisan érkezőket próbálják feltartóztatni. A három méter magas akadály a Törökország és Görögország közötti 12,5 kilométeres földsávra épül: a két ország közti szárazföldi határszakasz többi részét (190 kilométert) az Evrosz folyó alkotja.
A kerítés miatt a menekülők vélhetően új útvonalat keresnek majd, hogy bejussanak Görögországba, illetve az EU-ba. Nem lesz nehéz dolguk, hiszen a több száz kilométeres görög–török tengerparti határon akad épp elég rés.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik Ciprusra, Máltára és Olaszországra is, amelyek többnyire a közel-keleti és észak-afrikai – sokszor úti okmány nélküli – migránsok célpontjai. A három EU-országot sokan kis, rozoga és gyakran túlzsúfolt vízi járművekkel próbálják elérni. Emiatt ezek az „utazások” gyakran tragédiával végződtek az elmúlt években, több ezer ember halálát okozva.
Az Észak-Afrikán tavaly végigsöpört „arab tavasz” miatt óriási menekülttömegek árasztották el Olaszországot és Máltát. A napokban Afrikából ismét százak érkeztek illegálisan Lampedusa dél-olasz szigetre. Róma a migránsok újabb hullámától tart. A jelenlegi szíriai polgárháború miatt nagy a veszélye annak is, hogy hatalmas menekültáradat indul meg Törökország és Ciprus felé.
Az EU közben a külső határok ellenőrzésének további megerősítését tervezi. Drónok, azaz pilóta nélküli felderítő repülők bevetésére készül. Az eredetileg katonai célú optikai megfigyelőrendszerrel ellátott drónok megjelenése legkorábban jövőre várható. A repülőgépek fő feladata az lesz, hogy folyamatosan ellenőrizzék a Földközi-tengeren és az Égei-tengeren haladó, és az EU déli államai felé tartó, gyaníthatóan illegális bevándorlókat szállító hajókat. A program nem titkolt célja, hogy meggátolja a schengeni határok megsértését.
