A palesztinok biztosra veszik, hogy az ENSZ-ben megkapják a „nem tag megfigyelő állam” státusát. Mahmúd Abbász palesztin elnök tegnap este, lapzártánk után nyújtotta be szavazásra New Yorkban az ENSZ Közgyűlésnek a határozattervezetet, amely az eddigi megfigyelő entitásról a „nem tag megfigyelő állam” szintjére emelné Palesztinát a világszervezetben. Státusuk módosításáért azután fordultak a palesztinok a világszervezethez, hogy 2010-ben kudarcba fulladtak a béketárgyalások Izraellel.
Palesztinát 1974 óta tartják számon megfigyelő entitásként a világszervezetben. Ez a rang a nemzetközi szervezetekhez hasonló. A „nem tag megfigyelő állam” titulus ennél valamivel több. Ez akár Palesztina államiságának elsimerését is jelentheti, de a terület ezáltal még nem válik az ENSZ teljes jogú tagjává.
Ezt több állam is ellenzi. Főként az Egyesült Államok. A Fehér Ház már korábban jelezte: mindaddig megvétózza Palesztina teljes jogú ENSZ-tagságának az elismerését, amíg nem köt tartós békét és átfogó rendezési megállapodást Izraellel, s azt nem ismeri el – az egykori palesztinai mandátumterületen működő – önálló államként.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a tegnapi szavazás előtt kijelentette: nem számít, hányan és miként voksolnak az ENSZ-ben. Szerinte az egyoldalú határozatokkal szemben csupán kétoldalú tárgyalásokkal lehet elérni a békét.
Sok ország szintén úgy véli, a valódi államiságot csak a palesztin–izraeli tárgyalások eredményeképpen lehet megteremteni. Az USA mellett uniós államok is jelezték, hogy nem szavazzák meg az ENSZ-ben Palesztina új státusát. Akadnak olyan országok is, amelyek már előre jelezték: távol maradnak a szavazástól, vagy tartózkodnak. Több EU-tag ugyanakkor támogatásáról biztosította a palesztinokat.
Oroszország és Kína szintén pártfogásába vette Palesztinát. A két nagyhatalom már tavaly egyértelművé tette, hogy a teljes jogú tagság ellen sincs semmi kifogásuk.
A palesztinok mintegy 130 szavazatra számítottak, legalább annyira, ahányan annak idején a szuverenitásukat is elismerték. A 193 tagú ENSZ-közgyűlésben még a kevesebb voks is, vagyis az egyszerű többség is elég az új státushoz, az pedig kezdettől fogva adva volt.
Bár az új szerepkör nem biztosít teljes jogú ENSZ-tagságot, mégis több előnyt jelent a palesztinoknak a világszervezetben az eddigiekhez képest. Palesztinok is megválaszthatóak lesznek a világszervezet bizottságaiba. Az ENSZ szervezeteiben pedig államként kezelik Palesztinát, noha a közgyűlésben még nem lesz szavazati joga. Az új státus révén a ramallahi székhelyű palesztin kormány beléphet a Nemzetközi Büntetőbíróságba és akár per(eke)t indíthat Izrael ellen a megszállt területeken történtek miatt.
Az ENSZ-ben Vatikánnak van „megfigyelő állam” státusa, 1964 óta. Korábban több ország is így szerepelt a világszervezetben, közöttük Svájc (2002-ig) és a két Németország (1973-ig), mielőtt elnyerték a teljes jogú tagságot.
