Ankara üdvözli, Moszkva kétkedve fogadja, hogy a NATO – török kérésre – Patriot légvédelmi rakétaelhárító rendszert fog telepíteni Törökország (900 kilométer hosszú) szíriai határának közelébe. A nyugati katonai szövetség ezzel a lépéssel (hivatalosan) azt akarja megakadályozni, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök hadserege esetleg török területek ellen intézzen újabb támadást.
A török–szír határtérségben nem ritkák az összetűzések az Aszad-rezsim ellen bő másfél éve harcoló – Törökország és több nyugati kormány által támogatott – lázadók és az Aszad elnökhöz hű csapatok között. Ennek következtében az utóbbi hónapokban többször tüzérségi lövedékek csapódtak be török területen. A szíriai átlövéseknek már halálos áldozataik is voltak Délnyugat-Törökországban. Az incidensek miatt nemrég fokozott harckészültségbe helyezték a török hadsereget.
Szakértők felhívják a figyelmet, hogy a Patriot-rakéták hatástalanok a tüzérségi támadásokkal szemben. Elsősorban ellenséges rakéták lelövésére alkalmasak.
A rakétatelepítést kedden elhatározó NATO azzal érvel, hogy Törökország biztonságáról akar gondoskodni, amely szintén tagja a szövetségnek. A NATO-tagországok külügyminiszterei nyilatkozatban erősítették meg, hogy a Patriot-rakéták kizárólag Törökország védelmét szolgálhatják, és nem vethetők be más célból.
A rakéták számáról és elhelyezéséről még nincs döntés. Annyi bizonyos, hogy a külügyminiszterek döntése értelmében az Egyesült Államok, Hollandia és Németország küldi majd a Patriot-rendszereket és kiszolgáló személyzetüket. A rakéták akár már néhány héten belül megérkezhetnek Törökországba.
Oroszország és Irán, mint Szíria szövetségesei, helytelenítik a rakétatelepítést, ahogyan az Aszad-rezsim is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint nem szabad eltúlozni a veszélyt, amely kétségtelenül jelen van a térségben. A politikus azt javasolta, hogy Ankara és Damaszkusz kezdjen tárgyalást a török–szír határövezetben történt incidensek tisztázására, amihez Moszkva segítségét ígérte. Megerősítette, hogy Moszkva a békés megoldás híve, és azt szeretné, ha a szíriai belháborúnak is tárgyalásokkal vetnének véget. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem lenne célszerű eltúlozni a veszélyt a török–szír határövezetben. Úgy véli, hogy a fegyverek felhalmozása egy térségben mindig azzal a kockázattal jár, hogy azokat idővel be is fogják vetni.
Moszkva azt állítja: a Patriot rakétarendszer telepítése Törökországba akár úgy is értelmezhető, hogy a NATO beavatkozik a szíriai válságba. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és a katonai szövetség külügyminiszterei Brüsszelben igyekeztek meggyőzni Lavrovot, hogy a Patriotok nem jelentenek veszélyt a térségre. Ellenkezőleg: segítik a helyzet és a feszültség lecsillapítását a NATO-tag Törökország és Szíria között.
A szíriai polgárháborúban patthelyzet alakult ki. Sem a (Törökország és más nyugati országok támogatta) lázadók nem tudják az Aszad-rendszert megroppantani, sem a (Moszkva és Teherán segítette) kormányerők az ellenállást. Amióta 2011 márciusában megkezdődtek az Aszad-rezsim elleni tüntetések, amelyek később fegyveres lázadássá fajultak, mintegy 41 000-en haltak meg az összecsapásokban, közel 800 000-en menekültek külföldre és csaknem két és fél millióan hagyták el otthonukat, hogy máshová költözzenek Szírián belül.
A helyzet egyre inkább elmérgesedik. Erre utal az is, hogy az ENSZ a hét elején kivonta munkatársainak egy csoportját az országból. A harcok miatt korábban már több nemzetközi szervezet, nagykövetség szüntette be tevékenységét Szíriában.
