Ünnepélyes keretek között láttak hozzá tegnap a Fekete-tenger oroszországi partján fekvő Anapa fürdőváros közelében a Déli Áramlat gázvezeték építéséhez. A nagyszabású munkálatok megkezdése alkalmából a helyszínre látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki az utóbbi időben – állítólagos betegsége miatt – szinte alig mozdult ki a Kremlből.
Putyin anapai látogatása annak bizonyítéka, hogy Moszkva kiemelten kezeli az egész projektet, amelynek beruházási költségét 16 milliárd euróra becsülik. Fontos szerepet szán neki az EU-val kialakítandó új (gazdaság)politikájában, hiszen a vezetékrendszeren keresztül jelentős mennyiségű orosz földgáz jut majd el Európába.
A Déli Áramlatot képező összesen 2380 kilométeres hosszúságú csőhálózat első elemeinek összehegesztését ezért személyesen Putyin „irányította” a megépítendő helyi kompresszorállomásról, ahol alkalmi beszédet is mondott. Az Anapához közeli kiindulási ponttól a vezeték a Fekete-tenger alatt áthaladva (925 kilométer után) éri el a szárazföldet, a bulgáriai Várna közelében.
Átszelve Bulgáriát, két főágon halad tovább. Az északi fővonal Szerbia és Magyarország érintésével Kelet-Ausztriáig és (egy magyarországi leágazással) Szlovénián át Észak-Olaszországig vezet. Szerbiából egy elágazáson keresztül Horvátországba, onnan pedig Bosznia-Hercegovinába is eljut majd az orosz gáz. A szintén Bulgáriából induló déli főág Görögországon át Dél-Olaszországig fut majd. A vezeték megépítésében az orosz Gazprom 50, az olasz ENI 20, a francia GDF és a német BASF-Wintershall energia- és gázcég 15-15 százalékos részesedéssel vesz részt.
A Gazprom, a projekt főrészvényese szerint a Déli Áramlaton 2015-ben indulhat meg a földgázszállítás Európába. A vezetékrendszer teljes kiépítése azonban – moszkvai lapértesülések szerint – alighanem csak 2017-re várható. Emiatt a 63 milliárd köbméterre tervezett éves szállítási kapacitását várhatóan csak 2018-ban éri el. Ez a mennyiség az európai gázfogyasztás tíz százalékát fedezi majd.
A Gazprom, illetve a mögötte álló orosz kormány Ukrajna kiszámíthatatlan belviszonyai miatt döntött a Déli Áramlat megépítése mellett. Az orosz gáz jó része még mindig Ukrajnán keresztül jut az EU-ba, ahol az új környezetvédelmi előírások miatt egyre nagyobb az igény a „tiszta” energiaforrásokra. Az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítások azonban az utóbbi években (főként télen) többször szüneteltek. Kijev elzárta a gázcsapot, mert elfogadhatatlannak tartotta a tranzitdíjat és a neki is szállított orosz gáz árát.
Moszkva elsősorban ezért döntött úgy, hogy Ukrajna helyett más útvonalakon juttatja el a földgázt az egyre többet fogyasztó és jól fizető EU-ba. A Gazprom már kiépítette az Északi Áramlatot, amely orosz területről kiindulva a Balti-tenger fenekén végighaladva Németországig továbbít földgázt.
Az EU-ban sokan támogatják az orosz gázvezetékek építését, de akadnak kevésbé lelkesek is. Ők attól tartanak, hogy Moszkva akár vissza is élhet kiemelt beszállítói helyzetével és akár politikai zsarolásra is használhatja a kulcsfontosságú energiahordozót. EU-beli NATO-szövetségeseinek túlzott orosz energiafüggőségét az Egyesült Államok sem nézi jó szemmel. Washington azt szeretné, ha az EU független forrás(ok)ból is biztosítana magának földgázt.
Erre szolgálna a Nabucco csőrendszer, amely azonban komoly nehézségekkel küszködik, és kiépítése még sehol sem tart. Az orosz forrástól való függőség csökkentését szolgálni hivatott Nabucco a tervek szerint a Kaszpi-tenger térségéből – Törökországon át – szállítana gázt az EU-ba.
A korábban tervezett 3900 kilométernél rövidebb (2380 kilométer) lesz a vezetékrendszer. Legnagyobb éves kapacitása – szintén egyharmaddal – 20-23 milliárd köbméterre csökkenne. Ennél talán nagyobb baj az, hogy bizonytalanná váltak a beszerzési források, miközben a beruházás becsült költségei csaknem megduplázódtak.
