Visszavonta az egyiptomi államfő azt a novemberi rendeletét (dekrétumot), amelyben szinte abszolút hatalmat szavatolt magának, a Mubarak-rezsimet tavaly elsöprő forradalom vívmányainak védelmére hivatkozva. Helyette állítólag egy sokkal visszafogottabb újat ad ki, amelyben nyoma sem lesz az elnöki teljhatalmat szavatoló kitételnek.
Az iszlamista Mohamed Murszi elnök dekrétuma óriási felháborodást váltott ki a világi ellenzék körében, és rendszerellenes tüntetések sorozatát indította el Egyiptomban. (Sokfelé külföldön sem nézték jó szemmel.) Az elégedetlenség másik kiváltó oka az új alkotmány nemrég bemutatott tervezete, amelyet az ellenzék szintén elfogadhatatlannak tart, és folyamatosan tiltakozik ellene. Az elégedetlen tömegek követelése ellenére Murszi ragaszkodik hozzá, hogy december 15-én népszavazás döntsön az új alkotmányról.
A dekrétum és a részben az iszlám törvénykezés, a saria alapján megfogalmazott új alkotmány tervezete miatt a világi ellenzék szembefordult Murszival és az őt támogató, keményvonalas iszlamista Muzulmán Testvériség politikai mozgalommal. A két tábor közötti egyre erőteljesebb szembenállás súlyos válságba sodorta Egyiptomot, az arab világ és a Közel-Kelet legnépesebb államát.
November 22-én ellenzéki tüntetések sorozata kezdődött, amelynek központja Kairó. Az elégedetlenségi hullám már többször fajult véres utcai zavargásokká a Murszi-pártiak és az ellenzék között. Az egyiptomi összecsapásokban már legalább tízen meghaltak és csaknem ezren megsérültek. A leghevesebb zavargás múlt szerdán robbant ki Kairóban (az elnöki palota körül) a Muzulmán Testvériség hívei és az ellenzéki tüntetők között. A hatóságok szerint az erőszaknak akkor hét halálos áldozata és több mint hatszáz sebesültje volt.
Az ellenzék – a békésnek szánt folyamatos tömegdemonstrációival – a dekrétum és az új alkotmány tervezetének visszavonására akarja rákényszeríteni a hivatalát június vége óta betöltő államfőt. Az elnöknek teljhatalmat szavatoló rendelet semmissé nyilvánításának hétvégi bejelentése az ellenzék fél győzelmével egyenlő.
Murszi váratlan visszakozásának, illetve a kompormisszumkészség kinyilvánításának a célja alighanem a növekvő belpolitikai feszültség enyhítése lehetett. Az elnök az utóbbi napokban már többször utalt a súlyos belső válság békés csillapításának a fontosságára, az erőszak mellőzésére.
Gesztusa azonban valószínűleg nem fog véget vetni a válságnak. Sok ellenzéki mozgalom ugyanis nem tartja elégségesnek az elnöki engedményt. A jelentősebb ellenzéki mozgalmak továbbra is elutasítják a népszavazást az új alkotmány tervezetéről. A vezető ellenzéki szervezet, a Nemzeti Megmentési Front szóvivője, Husszein Abdel Ghani megismételte: fő követeléseik egyike továbbra is a népszavazás visszavonása.
Bírálói szerint az ország legfontosabb joggyűjteménye, amelyet az iszlamista többségű alkotmányozó gyűlés sebtében fogalmazott meg, alkalmas a politikai iszlám és a vallási diktatúra uralmának bevezetésére Egyiptomban. Ezenkívül – állítja az ellenzék – az új alkotmány tervezete alapvető emberi és szabadságjogokat korlátoz, miközben nagy hatalmat ad az iszlám vallási vezetőknek.
Murszi azonban nem enged. Alelnöke, Mahmud Mekki az ellenzék által bojkottált hétvégi politikai egyeztetés után megerősítette: az új alkotmányról a korábban bejelentett időpontban, december 15-én népszavazás lesz Egyiptomban.
