Álarcos fiatalok egy csoportja gyújtópalackkal próbált meggyilkolni egy rendőrnőt Belfastban tegnapra virradó éjszaka.
Az észak-írországi városban több közterületen támadtak – kövekkel, tégladarabokkal, Molotov-koktélokkal, petárdákkal és üres üvegekkel – a rendőrökre feldühödött emberek. Az erőszakos utcai tiltakozás annak a tüntetéshullámnak a része, amely december elején robbant ki Belfastban, a brit ellenőrzés alatt álló északír tartomány fővárosában. A tiltakozás Észak-Írország más részeire is átterjedt, de az erőszak nem.
Az utóbbi napokban több utcai összetűzés is volt az évtizedek óta megosztott Belfastban. Olykor a tüntetők és a rendőrök csaptak össze, de előfordult, hogy a két ellenséges közösségre szakadt város lakosságának egy-egy csoportja fordult egymás ellen.
Az egyik táborba azok a (katolikus) helybeliek tartoznak, akik a brit fennhatóság alatt álló terület és az Ír Köztársaság egyesülését támogatják. (Észak-Írországban ők vannak többségben.). Az ellentáborban a brit hatóság, illetve uralkodó helyi, protestáns pártfogói és támogatói sorakoztak fel. A megosztottság azóta tart közöttük, amióta Észak-Írország a brit korona fennhatósága alá tartozik.
A legújabb elégedetlenségi és erőszakhullámot a belfasti városatyák december 3-ai határozata váltotta ki. Döntésük értelmében a brit zászlót – 106 év után – el kell távolítani a belfasti városháza épületéről, ahová csak különleges alkalmakkor kerülhet vissza. Évente legfeljebb 17-szer.
A zászlóügy azóta zászlóvitává, majd tüntetésekké, s időnként a belfasti (London-barát) protestáns csoportok és katolikus ellenlábasaik közötti felekezeti összecsapásokká fajult. Protestáns csoportok már a belfasti városatyák határozata óta folyamatosan tiltakoznak a zászlóeltávolítás miatt.
Tüntetéseket több északír városban is szerveztek, de többségük békés volt. A felekezetileg erősen megosztott Belfast kivétel: ott több véres utcai összetűzés zajlott már le; rendőrök, tüntetők egyaránt megsérültek; a hatóság már több randalírozót vett őrizetbe.
A kedélyeket és a feszültséget múlt pénteken Hillary Clinton is megkísérelte lecsillapítani. Az amerikai külügyminiszter épp a tüntetések és véres utcai összecsapások zajától leghangosabb helyszínen, Belfastban igyekezett jobb belátásra bírni a szemben állókat. Felszólította őket, hogy a felekezeti nézeteltéréseiket és az ezekből fakadó feszültségeket békés eszközökkel oldják meg.
Hillary férje, Bill Clinton volt amerikai elnök annak idején fontos szerepet játszott az észak-írországi protestánsok és katolikusok közötti véres küzdelmek megszüntetésében. A három évtizedig tartó küzdelemben, amelyet az északír titkos fegyveres (terror)szervezet, az IRA folytatott a brit hatóságok ellen (London legyőzése és az Ír Köztársasággal való egyesülés reményében) mintegy 3500 emberéletet követelt. Az áldozatok többsége vétlen civil volt.
A vérzivataros korszakot 1998-ban békemegállapodással zárták le. Az igazi és biztató fordulatra azonban 2007-ig kellett várni. Észak-Írország akkor félautonóm (brit) tartományi státust kapott Londontól, a rettegett IRA pedig végleg letette a fegyvert és lemondott az erőszakról. A volt terrorszervezet politikai szárnya, a Sinn Fein és a katolikusok azonban továbbra is az ír sziget (a független Ír Köztársaság és a britek ellenőrizte Észak-Írország) politikai egyesítésére törekszenek.
