Észak-Korea megvalósította első sikeres űrprogramját: saját fejlesztésű Unha–3 hordozórakétájával tegnap – helyi idő szerint – délelőtt egy műholdat állított Föld körüli pályára.
Phenjan szerint az ország északnyugati részében fekvő Sohae kilövőállomásról a világűrbe juttatott objektum békés célt szolgál. Sok ország ezt nem hiszi el. Arra gyanakszanak, hogy a külföldi élelmiszersegélyekre szoruló kommunista Észak-Korea – atomtöltet szállítására is alkalmas – interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre; a műhold pályára állítása csak álca, illetve ürügy volt. A világon szinte mindenki meglepődött az észak-koreai sikeren, miközben több aggódó ország elítélte a rakétakilövést. Japán és az Egyesült Államok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte.
A sztálinista diktatúraként működő országnak eddig még egyszer sem sikerült műholdat Föld körüli pályára állítania, bár az utóbbi hat évben már többször is próbálkozott a fellövéssel. Ez volt az első alkalom, amely sikerrel járt. Észak-Korea ünnepel, a tévében külön műsort szenteltek az eseménynek. Annak, hogy a tudományos célokra szánt műhold – hivatalos közlés szerint – „a kijelölt pályára állt”.
A felbocsátásra – amely ENSZ-határozattal tiltott ballisztikusrakéta-kísérlet is lehetett – az adott alkalmat, hogy 2012. december 17-én lesz az előző észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Il halálának, egyben fia és utódja, Kim Dzsong Un hatalomra jutásának első évfordulója. Az erőfitogtatással is felérő „rakétázással” utóbbi saját – még mindig nem eléggé szilárd – hatalmát is meg akarhatja erősíteni. Külföldi becslések szerint az általános szegénységgel és élelmiszerhiánnyal küszködő kommunista ország idén csaknem 1,3 milliárd dollárt költött a rakétaprogramjára.
Tervét és szándékát Észak-Korea már korábban jelezte. Hivatalosan is bejelentette, hogy a három fokozatú Unha–3 típusú hordozórakétájával december 10-e és 22-e között kísérli meg a műhold fellövését. Idén áprilisban már kudarcba fulladt egy hasonló kísérlete. A műholdat szállító rakéta másfél perccel az indítás után irányíthatatlanná vált, majd darabokra tört, végül a tengerbe esett.
A tegnapi rakétaindítás, és a sikeres befejezés mindenkit meglepett. Phenjan ugyanis hétfőn közölte: akár december 29-éig is elhalaszthatja a fellövést. Ráadásul a napokban elterjedt a híre, hogy a hordozórakétát leszerelték a kilövőállásról.
Amerikai, japán és dél-koreai (katonai) források azonban megerősítették: az észak-koreai hordozórakéta – a tervezett útvonalon – tegnap az űrbe juttatta a műholdat. A művelet kilenc percig tartott.
Phenjannal ellentétben a szomszédos országok kormányai rosszallóan fogadták a hírt. Az Észak-Korea fő szövetségesének számító Kína sajnálatát, Oroszország pedig aggodalmát fejezte ki, és a rakétakísérletek leállítására szólította fel Phenjant. Az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és Japánban, valamint több nyugati országban rendkívül heves bírálatokat és aggodalmat váltott ki a kísérlet. Dél-Koreában és Japánban rendkívüli ülést tartott a nemzetbiztonsági tanács, amelyben az az ország legmagasabb rangú politikai, katonai és titkosszolgálati vezetői vesznek részt. Szöul az Észak-Koreára vonatkozó BT-határozat megsértésének nevezte a rakétaindítást, amely szerinte a világ békéjét veszélyezteti.
Az USA a térség biztonságát fenyegető „magas fokú provokációnak” minősítette a történteket. Tokió és Washington az ENSZ BT rendkívüli ülésének azonnali összehívását és az Észak-Korea elleni szankciók szigorítását kérte. Suzan Rice, amerikai ENSZ-nagykövet azzal fenyegette meg a phenjani vezetést, hogy komoly következményei lesznek a rakétakísérletnek.
Sok ország szerint a műholdfelbocsátás fő célja az volt, hogy a koreai kommunista rezsim tesztelhesse a saját fejlesztésű – atomtöltet célba juttatására is alkalmas – interkontinentális ballisztikus rakétáját. Az ilyen kísérleteket az ENSZ még 2009 júniusában megtiltotta Észak-Koreának, miután az ország titokban végrehajtotta második kísérleti atomrobbantását. A tegnapi rakétafellövés után Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára az ENSZ-határozat „egyértelmű megsértésével” vádolta meg Phenjant.
Japán és dél-koreai katonai szakértők szerint az észak-koreai Unha–3 rakéta hatótávolsága meghaladhatja akár a tízezer kilométert is. Ez azt jelenti, hogy ezzel a típussal – (atom)robbanótöltettel felszerelve – az Egyesült Államok nyugati partvidékét is meg lehetne támadni. Phenjan már októberben figyelmeztetett, hogy vannak olyan rakétái, amelyekkel csapást tudna mérni az USA nyugati partján lévő célpontokra. Akkor még nem sokan hitték el a phenjani bejelentést, ezentúl alighanem másként vélekednek.
