2024. szeptember 4., szerda

EU-csúcs a bankunió reményében .

Nem sokkal az EU pénzügyminisztereinek 14 órás, sikeres tanácskozása után tegnap Brüsszelben megkezdődött az unió állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója. Az idei utolsó uniós csúcs kiemelt témája az integráció mélyítése a 17 országot számláló euróövezetben. Az EU, de legalábbis az euróövezet tovább akarja erősíteni az integrációt, ami az eddiginél sokkal nagyobb fokú központosítást jelent.

A folyamat egyik fontos eleme a bankunió megteremtése is. Brüsszel reményei szerint a bankunió több lépcsőben és nagyobb bonyodalmak nélkül valósítható meg. Szakemberek úgy vélik, hogy a pénzintézetek uniójával a jövőben meg lehetne előzni az olyan kedvezőtlen és súlyos gazdasági helyzet kialakulását, amely már jó ideje megkeseríti az egész EU életét. A bankunió felé épp tegnap hajnalban tettek egy rendkívül fontos lépést az unió pénzügyminiszterei.

Maratoni tanácskozásukon megegyeztek az euróövezet egységes bankfelügyeletéről (SSM). Az SSM a bankunió egyik fontos pillére. A tervek szerint az EU-csúcs résztvevői szintén jóváhagyják, amivel megkezdődhet a felügyeleti rendszer kiépítése a közös valutát használó 17 országban.

Az SSM-től az eddiginél szigorúbb és egységes bankfelügyeletet, illetve ellenőrzést vár az évek óta súlyos válságban vergődő eurózóna. A szigorításnak, ahogyan az euróövezet szorosabb integrációjának is az a fő célja, hogy egy közös, központi intézmény kapjon jogosultságot a hatékonyabb fellépésre (adott szakterületen) a tagországok védelme és – adott esetben – megregulázása végett. Mindez a nemzetállamok maradék szuverenitásának a csökkentésével, feladásával jár.

Brüsszel a központosítástól a felmerülő nehézségek hatékonyabb és gyorsabb kezelését reméli. S azt, hogy ezáltal időben és könnyebben meg lehet akadályozni a jelenlegihez hasonló uniós (adósság)válság kialakulását és az egyéb problémákat is.

A bankunió megvalósítása az EU fontos célkitűzése, ugyanis a (válságért nem kis részben felelősnek tartott) pénzintézetek rendbetétele, majd szigorúbb ellenőrzése nem tűr halasztást. Ez a feladat az EU alkotmányának nevezett Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül is megvalósítható.

A bankunió lényege, hogy az euróövezeti tagországok pénzintézeteit az EU ellenőrizné. Továbbá: egységes lesz a (bank)felügyelet, ahogyan a betétek biztosítása és a válságkezelés (pl. bankok feltőkésítése, szükség esetén felszámolása) is uniós szinten történne; közös és egységes szabályozás szerint.

Az egységes, illetve központi bankfelügyelet, vagyis az SSM, amiről tegnap egyeztek meg a pénzügyminiszterek, csupán az egyik fontos eleme a bankuniónak. Az SSM 2014 elején kezdené meg munkáját az EU jegybankjának, az ECB-nek a keretében. Az ECB a mintegy hatezer euróövezeti bank közül csak a 200 legnagyobbat ellenőrizné közvetlenül. Az euróövezet főrevizoraként azonban a – nemzeti, tagországi felügyelet mellett maradó – kisebb bankok esetében is joga lesz ellenőrzésre és beavatkozásra is. Feltéve, ha úgy ítéli meg, hogy közülük valamelyik bajba kerülhet.

Az EU-csúcs résztvevői várhatóan iránymutatásokat is megfogalmaznak az eurózóna hosszú távú átalakításáról. Olyan változtatásokra tesznek majd javaslatot, amelyeket rövid idő alatt és az adott területet szabályozó uniós szerződések (jelentős) módosítása nélkül lehet majd végrehajtani. Ezek egy része szintén a bankunióhoz kapcsolódik, és remények szerint már jövőre hozzá lehet kezdeni a munkához.

A csúcstalálkozó további témái között szerepelnek még az uniós gazdaság növekedési kilátásai és az EU védelempolitikája is. A külpolitikai kérdések közül Szíria kap kiemelt figyelmet.