Egyre cifrább és kiismerhetetlenebb a cseh belpolitikai válság, amely a hét derekán újabb fordulatot vett. Az új változásról ezúttal a parlament alsóháza gondoskodott azzal, hogy nem szavazott bizalmat a Jirí Rusnok vezette szakértői kormánynak, amely a tervek szerint a jövő májusban esedékes parlamenti választásig vezette volna Csehországot.
Rusnok a történtek után bejelentette, hogy legkésőbb ma benyújtja lemondását. Helyére új személyt jelölhet Miloš Zeman államfő, aki azonban nem akarja elsietni a döntést. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi másfél hónapban már két kormány is megbukott az országban. Petr Nečas előző, hárompárti jobbközép kormánya – három év után – korrupciós botrányba bukott bele június közepén. Az államfő által a helyére kiszemelt, szakértőinek mondott Rusnok-kabinetet pedig szerdán nem szavazta meg a parlament.
Az ellenzék és az ország vezető politikai erejének számító szociáldemokrata párt (ČSSD) előrehozott választást sürget, aminek egyre nagyobb a valószínűsége. A baloldali ellenzéki pártok azt állítják, hogy a jelenlegi súlyos belpolitikai és morális válságból csak úgy lehet kilábalni, ha ősszel előrehozott parlamenti választás lesz Csehországban.
A ČSSD kezdeményezését – több ellenzéki párt mellett – támogatná az előző, vagyis a Nečas vezette kormány egyik pártja, a jobbközép TOP 09 is, amelynek élén Karel Schwarzenberg exkülügyminiszter áll. Miroslav Kalousek, a TOP 09 alelnöke már be is jelentette, hogy tárgyalásokat kezdtek a szociáldemokratákkal egy rendkívüli parlamenti ülés sürgős összehívásáról, amelyen megtennék az első lépést (feloszlatnák a képviselőházat) az előrehozott választás felé.
Bohuslav Sobotka ČSSD-elnök szerint a voksolást ősszel meg is lehetne tartani. Addig pedig a Zeman által kijelölt szakértői kormány vezetné az országot. A cseh média úgy véli, hogy az előrehozott választás valószínűleg októberben lesz.
Az ellenzék és a TOP 09 elnöke szerint a szakértői kormány az államfő kormánya, s Zeman célja, hogy az elnöki rendszer felé mozdítsa el Csehországot, vagyis növelni akarja saját hatalmát, jogköreit. Politikai elemzők ehhez még hozzáfűzik, hogy a szakértői kormány főembere tényleg Zeman, aki régi, megbízható barátaiból, munkatársaiból, illetve lekötelezettjeiből választotta ki a testület tagjait. Kritikusai ezért felróják neki, hogy ezzel a lépésével tovább gyengítette a cseh politikai pártok tekintélyét és a liberális demokráciába vetett bizalmat.
Petr Nečas azért kényszerült távozni, mert kormányát egy súlyos botrány rázta meg. A botrány még június 13-án robbant ki, miután a szervezett bűnözés és korrupcióellenes rendőrség kormánypárti politikusokat és (volt) magas rangú hivatalnokokat vett őrizetbe; hét személyt letartóztattak, akik közül – vádemelés mellett – hat vizsgálati fogságban került. Korrupcióval, törvénytelen haszonszerzéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsították meg őket.
Alig telt el azonban egy hónap a példátlan rendőrségi akció után, mindenkit szabadon engedtek. A gyanúsítottak többsége ellen pedig már az eljárást is beszüntették. A hatóság azonban tovább vizsgálódik Jana Nagyová, Nečas exkormányfő kabinetfőnöke, szeretője, valamint a cseh katonai hírszerzés volt és jelenlegi főnöke ellen.
A közvélemény-kutatások szerint a júniusi bukása előtti hetekben a Nečas-kormányt a felnőtt lakosság alig öt százaléka tartotta hitelesnek, a többiek mind elítélték a ténykedését. Ekkora bizalmatlansággal és ellenszenvvel Csehország húszéves fennállása óta még egyetlen kabinet sem szembesült. A választók csaknem nyolcvan százaléka – főleg a korábbi korrupciós botrányok miatt – még azt is elmondta a közvélemény-kutatóknak, hogy teljesen kiábrándult a politikából. Ez szintén lesújtó vélemény a cseh politikusokról.
