Fontos döntésre készül ma a cseh parlament: megkísérli feloszlatni önmagát, hogy így vessen véget a nyár eleje óta tartó belpolitikai és kormányválságnak. Ha sikerül megfelelő számú támogató szavazatról gondoskodni, amire jó esély mutatkozik, a jelenlegi parlament munkája befejeződik, s Miloš Zeman államfőnek új választást kell kiírnia.
Zeman már jelezte, hogy ha a parlament alsóháza ma feloszlatja önmagát, október 25-ére és 26-ára írja ki az előre hozott parlamenti választást. Az ellenzék már a belpolitikai válság júniusi kiéleződése óta választást követel. A válság azt követően alakult ki és mélyült el, hogy – korrupció és néhány magas rangú állami tisztségviselői hivatali visszaélése miatt – júniusban megbukott a Petr Nečas miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormány.
Az új, vagyis az immár tizenkettedik cseh kormányt – élén Jiří Rusnokkal – júliusban nevezte ki az államfő. Ez szintén nagy visszhangot váltott ki az országban, hisz a parlamenti pártok egyike sem támogatta az államfő döntését. Elsősorban azért nem, mert szerintük a testület főembereit Zeman saját, régi, megbízható barátaiból, munkatársaiból, illetve elkötelezettjeiből választotta ki. A parlament alsóháza ezért augusztus 7-én nem is szavazott bizalmat a Rusnok vezette, szakértőinek mondott kormánynak, amelynek pedig a – az államfő terve szerint – a jövő májusban esedékes parlamenti választásig kellett volna vezetnie Csehországot. A történtek után egy héttel a Rusnok-kabinet benyújtotta a lemondását.
A döntés most ismét a parlament kezében van. Az önfeloszlatás esetén pedig jöhetnek a választók, akik októberben voksolhatnak. Addig pedig a Zeman által kijelölt szakértői kormány vezetné az országot.
Bár a választás időpontja még nem hivatalos és nem is végleges, az ellenzék és az ország vezető politikai erejének számító szociáldemokrata párt (ČSSD) már gőzerővel készül az őszi voksolásra. Már kormányfőjelöltet is állított, Bohuslav Sobotka pártelnök személyében. Sobotka jelölése nagy figyelmet keltett, mert Prágában köztudott róla, hogy a szintén baloldali beállítottságú Zeman államfővel egyáltalán nincs jó viszonyban.
Sobotka azt szeretné, ha pártja a választás után egyedül is képes lenne a kormányalakításra, de a – ČSSD vezette – kisebbségi kabinettől sem zárkózna el, amelyet kívülről egy vagy két politikai alakulat támogatna. Ezek egyike akár a kommunista párt (KSČM) is lehetne, amely jelenleg a második legnagyobb és így szinte megkerülhetetlen politikai erő Csehországban.
A legújabb közvélemény-kutatásokban a lakosság kiábrándultan nyilatkozott a cseh politikusokról. A választók csaknem 80 százaléka – főleg a korábbi korrupciós botrányok miatt – azt válaszolta a közvélemény-kutatóknak, hogy teljesen kiábrándult a politikából.
A lesújtó vélemények ellenére azért mégsem fordult el mindenki a politikától. Annál inkább a Petr Nečas által három évig vezetett, korábbi jobbközép koalíció pártjainak többségétől. A legutóbbi felmérések szerint a baloldali (szociáldemokrata) ČSSD magabiztosan és óriási előnnyel vezeti a cseh pártok népszerűségi listáját, 34-35 százalékos támogatottsággal. Mögötte, a második helyen a kommunista párt, a KSČM áll (18-18,5 százalékkal), a harmadik helyet pedig a Karel Schwarzenberg exkülügyminiszter vezette jobboldali konzervatív TOP 09 foglalja el, 15-15,5 százalékkal. A volt Nečas-kormány három pártja közül a TOP 09 az egyetlen, amelynek sikerült megőriznie népszerűségét. A nemrég még legerősebb jobboldali kormányerő, a Nečashoz köthető Polgári Demokrata Párt (ODS) azonban hatalmasat bukott: népszerűsége, illetve szimpatizánsainak aránya már csak 10–13 százalék. Még rosszabbul áll a szénája a volt Nečas-kabinet harmadik pártjának, a LIDEM-nek, amely egyszázalékos támogatottságával a parlamentbe jutásra sem számíthat.
