Zajosra sikeredett a bolgár parlament első őszi ülése Szófiában. Alig kezdték meg a képviselők a munkát, a parlament épületét máris elégedetlen tüntetők tömege próbálta megrohamozni. A kormány távozását követelő emberek a hét derekán többször is át akarták törni a törvényhozás épülete köré vont kordont, de próbálkozásaik eredménytelenül végződtek. Ráadásul a rendőrség is közéjük csapott.
A demonstrálók a Plamen Oresarszki miniszterelnök vezette kormány távozását követelik. Akciójukat még a nyár elején indították, majd rövid szünet után augusztus végén ismét újrakezdték a szokásos helyszínen: a bolgár parlament szófiai épülete előtti téren.
A tüntetések hevessége ugyan csökkent valamelyest a korábbiakhoz képest, de a tömeg továbbra is menesztené a szocialistákból (BSZP) és a török kisebbség pártjából (DPSZ) álló koalíciós kormányt, amely a 240 tagú parlamentben csak a képviselők felének támogatását élvezi. Kormánya működőképességének megőrzése érdekében Oresarszki ezért gyakran támaszkodik az Ataka szélsőjobboldali, soviniszta és rasszista pártra is. Ezt sokan rossz szemmel nézik otthon és külföldön egyaránt.
A tüntetések (látszólag) azért veszítettek lendületükből, mert az Oresarszki-kormány már több, életszínvonal-növekedéssel kecsegtető intézkedést vezetett be, s ezek már éreztetik hatásukat a lakosság körében. A Gallup intézet közvélemény-kutatása szerint a kormányzó szocialistáknak ezzel a lépésükkel szinte mindegyik népszerűségi listán sikerült megelőzniük a korábbi jobbközép kormánypártot (GERB).
A miniszterelnök kezdettől fogva elutasítja a lemondást, a tüntetők követeléseit pedig elfogadhatatlannak és felelőtlennek tartja. Azzal érvel, hogy távozása nem oldana meg egyetlen problémát sem az országban. Problémából pedig akad épp elég: a folyamatosan növekvő munkanélküliségtől (amely már a 13 százalékhoz közelít) kezdve az ezer sebből vérző egészségügyön, a szervezett alvilág térhódításán, a politika és a bűnözői csoportok összefonódásán át a mindent átszövő korrupcióig.
Szakértők szerint a problémák orvoslása nem lesz könnyű. Oresarszkinak ugyanis nagyon törékeny a kormánya és teljesen ki van szolgáltatva a szélsőséges Ataka pártnak. Az Európai Unió legszegényebb országának tartott Bulgáriában viszont csak egy szilárd kormány lenne képes eredményt elérni egyik-másik válságterületen. Mindazonáltal a nyáron a kormány támogatására hétszázezer aláírást sikerült összegyűjteni, és ezeket nemrég vette át a miniszterelnök.
A társadalom többsége, vagyis az átlagemberek azonban egyre nehezebben viselik el a jelenlegi állapotokat. Elegük van a gazdasági szigorból, az eddigi kormányok csapni való teljesítményéből, a rendkívül alacsony életszínvonalból, a korrupcióból, az oligarchikus államberendezkedésből, az egész politikai nomenklatúrából, de a politika és a bűnözői csoportok összefonódásából, szövetségéből is.
Ebből kifolyólag a demonstrációk várhatóan még jó ideig folytatódnak. Ráadásul a legutóbbi tüntetést (a tömegmegmozdulások júniusi kezdete óta először) támogatásáról biztosította a korábbi kormánypárt, a jobbközép GERB is, amely a májusi előrehozott parlamenti választás óta ellenzékben politizál. Közben a kormánykoalíció is mozgósította híveit, ezért akár azt sem lehet kizárni, hogy a szemben álló pártok szimpatizánsai és támogatói esetleg összecsapnak az utcai demonstrációkon.
Közben a két legnagyobb párt – a kormányzó szocialista BSZP és az ellenzék vezető ereje, a GERB – titokban a feszültség megoldásának lehetőségéről és egy új választójogi törvényről tárgyal. Ha a két fontos kérdésben még szeptemberben megegyeznek, akár már jövő tavasszal Bulgáriában új parlamenti választást tarthatnak, ami után sokan egy hatékonyabb és stabilabb kormány megalakulását remélik.
