Naiv, aki elhiszi, hogy a romániai balliberális kormány és a jobboldali államfő közötti politikai ellentétek késleltették Magyarország új bukaresti nagykövetének befogadását. (Magyarország még július végén benyújtotta a Zákonyi Botond hivatalba lépéséhez szükséges agrément iránti kérését.) Bukarest ismét durcáskodott, hogy mindenki lássa: megorrolt szomszédjára.
Előbb a Külügyminisztérium halogatta több hónapig a döntését, hogy az új magyar nagykövet betölthesse hivatalát. A Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek egy héttel ezelőtti gödöllői ülésén a román diplomácia vezetője, Titus Corlăţean arról biztosította Magyarországot, hogy ennek kizárólag technikai oka van. Viszont az, aki még emlékezett arra, hogy a román külügyminiszter néhány nappal korábban a nagykövet-affér kapcsán a România Liberă napilapnak adott interjúban elismerte: a magyar–román viszonynak vannak felfelé ívelő időszakai és hullámvölgyei. Arra a kérdésre pedig, hogy mit szól a magyar fél álláspontjához, miszerint sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia, azt felelte: Bukarest jobban tudja, mi ütközik alaptörvénybe, és mi nem.
A szokatlan – noha diszkréten kezelt – diplomáciai huzavona igazi oka tehát az erdélyi magyar autonómia kérdésében képviselt ellentétes vélemény. Februárban a román külügyminiszter azzal fenyegette meg Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, hogy kiutasíthatják az országból, mert a magyar diplomata kijelentette: Magyarország támogatja a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Budapest álláspontja láthatóan nem változott, hiszen bukaresti nagykövetté azt a Zákonyi Botondot jelölték, aki nemzet- és szomszédságpolitika kutató, szeptemberig a Magyar Külügyi Intézetet irányította, 2009–2010-ben pedig ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdek-képviseleti irodájának első vezetője.
Az már az évtizedes romániai belpolitikai viszálynak a következménye, hogy miután a Közép-európai Kezdeményezés gödöllői ülésén történtek nyomán a román Külügyminisztérium rábólintott Zákonyi Botond befogadására, Traian Băsescu államelnök villámgyorsan maga is beleegyezett, hogy megmutassa: gyorsabban is lehet cselekedni, mint a kormány. Nem ismeri azonban a romániai viszonyokat az, aki ezek után dicsérné az államfőt! Bogdan Oprea, Traian Băsescu szóvivője szerint hónapok múlhatnak el, amíg Traian Băsescu fogadni tudja Zákonyi Botondot, hogy átvegye a megbízólevelét. Tudja, vagy inkább akarja. Valószínű, hogy nem is nagyon akarja, hiszen az államfő arról híres, hogy semmit sem felejt és mindent megtorol. (Például alaposan megvárakoztatta Matthijs van Bonzelt, Hollandia bukaresti nagykövetét, akinek kinevezését 2012 elején jóváhagyta ugyan a bukaresti külügy, az államfő azonban csak hat hónap elteltével vette át tőle megbízólevelét. Durcáskodásának oka az lehetett, hogy Hollandia megvétózta Románia schengeni csatlakozását.) Zákonyi Botond pedig azt mondta a tavalyi romániai választások után: „Vége van a Băsescu-korszaknak, de mivel Victor Ponta miniszterelnöknek is kényelmes egy gyenge elnök, Băsescu jó eséllyel 2013 során hivatalban fog maradni.” A beteljesedett jóslat fájhat a román államfőnek…
Az új magyar nagykövetet nem nézik tehát valami jó szemmel Bukarestben. Már csak azért sem, mert hivatalosan is beismerik, hogy a magyar–román viszony hullámvölgyeihez érkezett.
