A múlt század közepén, az államosításkor a kommunista román állam jelentős vagyonra tett szert azáltal, hogy egyik napról a másikra kifosztotta a tehetősebb polgárait, az egyházakat, az egyleteket, egyesületeket. Az elorzott vagyon jelentős részét kevesebb mint négy évtized alatt elherdálta. Ami megmaradt – az erdők letarolva, a szántóföldek elsoványítva, az ingatlanok omladozva –, a kommunizmus bukása után több mint két évtizeddel, a külföldi nyomás ellenére sem szolgáltatta teljességgel vissza. Amit visszaszolgáltatott, most azt is legszívesebben visszaállamosítaná. Mindenekelőtt Erdélyben, ahol az örökösök – természetes és jogi személyek – zöme magyar.
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) az erdélyi ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében – kottyantotta el Victor Ponta miniszterelnök a párt törvényhozóinak ülése után. „Erdélyben mindenféle hamis dokumentumok és a különböző törvények félreértelmezése alapján oda jutottunk, hogy egész falvakat szolgáltattak vissza, földekkel, erdőkkel együtt” – indokolta a kezdeményezését.
Már ez a kijelentése is botrányos az európaiságát oly gyakran és kirívóan hangsúlyozó miniszterelnöknek, hát még az, hogy kinek a tanácsára lépett. Félre.
Az előzményekhez tartozik, hogy Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt elnöke pénteken eldicsekedte: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását kérte a miniszterelnöktől, mert Magyarország a magyar egyházak segítségével Erdély elcsatolására használja a román restitúciós törvényeket. (Bővebben lásd Magyarország elcsatolná Erdélyt? Című írásunkat.)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – amelyet Victor Ponta komoly tárgyalópartnernek nevezett egy évvel ezelőtt és akkor vállalta, minden magyarságot érintő kérdésben figyelembe veszi véleményét – határozottan tiltakozik az ellen, hogy az SZDP megkérdőjelezi a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának jogosságát.
Kelemen Hunor, az RMDSZ-elnöke ellenzi, hogy az Erdélyben lezajlott ingatlan-visszaszolgáltatások felülvizsgálatára parlamenti bizottságot hozzanak létre. Ezt teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, mert „egyrészt diszkriminatív csupán az erdélyi ingatlan-visszaszolgáltatásokról beszélni, másrészt 2013-ban Romániában arról kellene beszélnünk, hogy a kárpótlás, a visszaszolgáltatás folyamata befejeződött”. Az RMDSZ elnöke szerint egyértelmű, hogy politikai hangulatkeltés folyik, de „nagyon veszélyes terep ez, ebbe az irányba nem kellene elindulni”, mert ez megkérdőjelezi a visszaszolgáltatás jogosságát, és lelassítja vagy akár teljes mértékben leállíthatja az elindított restitúciós folyamatot. A miniszterelnök azt a látszatot keltheti ezzel az intézkedéssel, hogy azok a magánszemélyek, illetve egyházak, akiket/amelyeket jogos tulajdonuktól fosztottak meg a kommunizmus hajnalán, nem áldozatai a rendszernek, hanem hirtelen meggazdagodni vágyó, pénzéhes héják – szögezte le. Kelemen Hunor úgy véli: „A modern, huszonegyedik századi Románia nem engedheti meg magának, hogy visszaállamosítson, és jogtalan módon kivizsgálásokat kezdeményezzen. Azt pedig végképp nem engedheti meg magának, hogy huszonnégy évvel a rendszerváltás után sem képes leszámolni a kommunista múlttal, és nem tud jóvátételt nyújtani sok százezer meghurcolt, vagyonától megfosztott ember számára.”
De az a tény, hogy a mindig oly kalkulált román miniszterelnök félrelépett, azt jelzi: már azt is megengedheti magának, hogy a nacionalista Gheorghe Funar fabulációit politikai tőkekovácsolásra használja. Jól jön az egy kormányfőnek, ha a verespataki bányabotrány, a diákok, tanárok, orvosok tüntetéseinek idején az ősi föld és a nemzeti vagyon védelmezőjének szerepében tündökölhet.
