A hónap közepén megalakulhat az új cseh koalíció, miután a hét elején a három leendő kormánypárt aláírta az erről szóló szerződést. Az új koalíció pártjai már összeállították a kormánylistát is.
A tavaly októberi előrehozott parlamenti választás eredményeként a győztes szociáldemokraták mellett (ČSSD) a kormánykoalícióba az ANO (Igen) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU – ČSL) került be. A parlament kétszáz tagú alsóházában a három pártnak együtt 111 képviselője van.
A várakozások szerint a miniszterelnöki bársonyszéket a győztes szociáldemokraták vezetője, Bohuslav Sobotka foglalhatja el, akinek 17 tagúra tervezett kormányát előzőleg Miloš Zeman államfőnek is jóvá kell hagynia. Zeman azonban már korábban jelezte: egyáltalán nem biztos, hogy támogatni fogja mindegyik miniszterjelölt kinevezését. Civilszervezetek máris kifogásolják, hogy a miniszterjelöltek között (szerintük) sok az üzletember, akiknek a tevékenysége összeférhetetlen a várható kormányzati tevékenységükkel.
A kormányzásra készülők politikai stabilitást és kiszámítható gazdasági környezetet ígérnek.
A miniszterelnöki poszt várományosaként Sobotka kijelentette: a koalíciós szerződés elveket tartalmaz és megszabja a kormány számára az útirányt. Egyéb fontos részletekről csak azután döntenek, ha megismerik a költségvetés helyzetét, valamint a hazai gazdaság és minden más fontos terület valódi állapotát.
Andrej Babiš, az ANO mozgalom multimilliárdos elnöke szerint a (hiánnyal küszködő) költségvetés helyzetén a minisztériumokat érintő „brutális takarékossággal” kívánnak javítani. A Csehországban második leggazdagabb embernek számító politikus – akit pénzügyminiszternek jelöltek – utalt arra is, hogy az új kormány szigorúan fel fog lépni az adócsalók és az ország évek óta tartó fosztogatása ellen.
A választóknak azonban azt üzente, hogy 2014-ben nem lesz megszorító intézkedés vagy a lakosságot sújtó adóemelés, a cégeknek sem kell tartaniuk ágazati különadótól. Legalábbis az idén nem.
A bank-, az energetikai és a távközlési szektor azonban csak akkor nyugodhat meg, ha egy év alatt sikerül rendbe tenni és egyensúlyban tartani az állami költségvetést. Ellenkező esetben számolhatnak az ágazati különadóval.
A koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy legalább még egy évig marad a hétszázalékos szolidáris személyi jövedelemadó. Ezt a plusz közterhet azokkal az alkalmazottakkal fizettetik meg, akik az átlagbér legalább négyszeresét – vagyis 103 ezer koronát (3737 eurót) – kapják kézhez havi keresetként.
A lakosság, illetve az alkalmazottak nagy többsége azonban csak álmodhat a nagy jövedelmekről. A stagnáló életszínvonal, a nehéz gazdasági helyzet és egyéb okok miatt (ilyen a korrupció is, ami az előző kormány bukását okozta) a cseh társadalomban egyre nagyobb a feszültség. Az emberek többsége elégedetlen, a hagyományos nagy pártokban nem hisznek, a politikusok többségét romlottnak és korruptnak tartják.
Bár Babiš pártja nem tartozik a régiek közé, máris egyre több bírálat éri. Elsősorban a milliárdos politikus esetleges kormányzati szerepvállalása miatt.
Ezenkívül az a hír járja róla, hogy a kommunisták uralmának évtizedeiben a rezsim besúgója volt. Fedőneve (Bureš) szerepel is a bukott rendszer belső ellenségeit üldöző titkosszolgálattal egykor együttműködők listáján. Babiš cáfol, azt állítja, hogy a róla szóló akták hamisak.
