Bukarest – a politikusok és a sajtó – az utóbbi időben úgy reagálta le az erdélyi autonómia követeléseket, a tüntetéseket, tanácskozásokat, hogy úgy tett, mintha mi se történt volna. Ami azonban Strasbourgban történt, az már elérte az ingerküszöbüket.
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése strasbourgi ülésén elfogadta az erdélyi (brassói) származású Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő jelentését a hagyományos nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET parlamenti közgyűlése ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy segítsék elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A közgyűlés elfogadta, hogy prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”. A modell Dél-Tirol.
A román politikum és sajtó meglehetősen ingerülten és védekezésképpen rendkívül agresszívan reagált a strasbourgi hírekre. Az Adevărul Az Európa Tanács hadat üzen az egységes államnak címmel tudósított az ajánlás elfogadásáról. Megszólaltatta az – egyébként másodvonalas – szociáldemokrata képviselőt, Bogdan Diaconut. Az RMDSZ koalíciós partnere szolgálatos magyarellenes politikusának apokaliptikus látomása szerint a területi autonómiát bátorító jelentés levegőbe röpíti Európát, és egy furcsa képzettársítás révén azt sugallja, hogy Erdélyben is hasonló helyzet állhat elő, mint a Krím félszigeten. A képviselő szerint nem véletlen, hogy Magyarország kezdeményezte a jelentést, mivel így akar magyar enklávékat létrehozni a vele szomszédos államokban.
Nem maradhatott ki a magyar- és autonómiaellenes hangulatkeltésből Traian Băsescu államfő sem, aki szerint az ET-ajánlás mit sem ér, mivel Románia alkotmánya nem teszi lehetővé az autonómiát, s különben is Romániában mindenki román – mondta az államelnök, aki így jutott el a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu kedvenc tételéhez.
A Mensura Transylvania politikai elemző csoport szerint „a jelentés elfogadása, illetve az arra született román reakció azt mutatja: érdemes kivinni nemzetközi porondra a jogkövetelések ügyét. A mostani részsiker – a szintén a kisebbségi jogok bővítéséről szóló európai uniós, az Európai Bizottság elutasítása miatt perre vitt polgári kezdeményezésekkel együtt – még akkor is előrelépés, ha most, rövid- és középtávon még nem lesz konkrét hozadéka. Arra ugyanis mindenképpen jó, hogy ráirányítsa a nemzetközi figyelmet az őshonos kisebbségek ügyére, arra, hogy a nemzetállamiságra való hivatkozás, a merev elutasítás csak elmérgesíti a problémákat.”
Az ajánlás egyúttal cáfolja azt a Bukarest által már a szocializmus óta hangoztatott tézist, hogy a kisebbségek helyzete belügy.
