Noha az elnökválasztási kampányban készült felmérés szerint a romániaiak 76 százaléka hisz a csodákban, 65 százalékuk pedig az átokban – sem csoda nem történt, sem az átok nem fogott vasárnap, az államfőválasztás első fordulójában.
Papírforma szerint alakultak az eredmények. A kormányzó Szociáldemokrata Párt jelöltjét, Victor Pontát a szavazók 40,33 százaléka támogatta, tíz százalékkal több, mint az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség emberét, Klaus Iohannist (30,44%). Utóbbi Erdély favoritja, előbbi a Kárpátokon túli Ókirályságban győzött. Harmadik helyet a romániai politikai életben különcnek – jól neveltnek és szavatartónak – számító független jelölt, az egykori liberális miniszterelnök Călin Popescu Tăriceanu szerzett (5,40%). A jelenlegi államfő, az ellenfelei által Traian Băsescu üdvöskéjének tartott Elena Udrea nem váltotta be az elnöki bizalmat, nehéz helyzetbe hozta 5 százalékot alig meghaladó eredményével Băsescut. Azaz nem hozta helyzetbe. Traian Băsescu elveszítette talán az utolsó lehetőségét is, hogy valamelyik jelölt oldalán beszálljon a küzdelembe, s ezzel mentse a bőrét. A jelenlegi elnöknek ugyanis mandátuma idejére két felfüggesztett korrupciós ügye is van, a szociáldemokratáknak pedig van törleszteni valójuk Băsescu iránt. Ötödik az a Monica Macovei lett, aki kampányában azt ígérte, rács mögé kerül majd a politikai osztály nagyobbik része. Szintén ő nyilatkozta, hogyha öt százalékos eredményt ér el, az győzelemmel, ha tíz százalék közelit, az orgazmussal ér fel. A győzelmet sem élhette át.
Az erdélyi magyarok számára az kölcsönzött különleges jelentőséget a vasárnapi választásnak, hogy először a rendszerváltás után két magyar jelölt is megmérettetett. Elért eredményükből következtetni lehet az őket indító két magyar politikai alakulat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatottságára. Nos, az EMNP jelöltje, Szilágyi Zsolt híjával találtatott, fél százalék körüli az eredménye (0,56%). Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a szavazatok 3,5 százalékát kapta. Hiába átkozták az RMDSZ-t a közösségi médiában a Néppárt szimpatizánsai. Az erdélyi magyarok kisebb arányban járultak az urnákhoz, mint a többségiek. (Ismét bebizonyosodott, hogy az RMDSZ versenypártja által már-már megszállottsággal emlegetett tézis, miszerint a magyar–magyar politikai harc növeli a részvételi szándékot, hibás.) Főként a nagyvárosokban át is szavaztak arra a jelöltre, akit esélyesnek tartottak a második fordulóba jutásra. Elsősorban Klaus Iohannisra.
Az RMDSZ csütörtökön válaszolja meg, kit támogat a második fordulóban. Fogas kérdés. Nem könnyű dönteni.
Victor Ponta annak a pártnak az elnöke, amellyel a kormányban koalíciós partner az RMDSZ. Noha Ponta tett néhány tétova gesztust a magyarok felé, volt egy Székelyföld létezését tagadó kijelentése, ráadásul a pártja néhány könnyen megoldható kisebbségi kérdést – köztük a székely szimbólumok használatát – sem rendezte megnyugtatóan.
Klaus Iohannis annak az európai pártcsaládnak, a Néppártnak a tagja, amelyhez az RMDSZ is tartozik. Csakhogy a keresztény-liberális jelöltnek nem csupán a pártszövetségének ideológiája okozhat fejtörést, hanem saját identitása is. Iohannis mielőtt romániai elnökjelölt lett volna, Johannisnak nevezte magát, azóta megtagadta a szász autonómia létezését is a Magyar Királyság idején.
Lesz-e bátorsága valamely jelöltnek megszólítani programjával az erdélyi magyar közösséget? Vállalja-e valamelyikük, hogy emiatt elveszítheti a nacionalista tábor szavazatait? Ha megteszi(k), érdemesül(nek) a magyar szavazatokra. Ha nem, akkor legfeljebb a miniszterelnök jelöltjükre kell figyelniük, mielőtt november 16-án választanak.
