„Terrorista fenyegetőzés” miatt indított hivatalból eljárást a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén elhangzottak miatt. Sepsiszentgyörgy polgármesterének, Antal Árpádnak beszédét értelmezték félre. Talán szándékosan.
A DIICOT az Agerpres állami román hírügynökség tudósításából indult ki, amelynek szerzője nem fordított, hanem ferdített. Antal Árpád a következőket mondta Marosvásárhelyen: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, hogy utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert azt, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is, és hacsak valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 90-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányukban.”
Az Agerpres tudósítója viszont így idézte a polgármestert: „Végül pedig arra kérem Frunda urat, kérje meg a főnökét, a miniszterelnököt, hogy utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat. (…) Mert ha nem hagyja békén, ugyanaz megismétlődhet Székelyföldön, ami történt 1990-ben Marosvásárhelyen.”
Ezt már terrorista fenyegetésként értelmezte a DIICOT!
„Éppen ideje volt 25 évvel a forradalom után terroristákat keresni és találni ebben az országban. Úgy tűnik, hogy mi, magyarok vagyunk terroristák. Ha nem lenne tragikus, most nevethetnénk” – jelentette ki a DIICOT kivizsgálás hallatán Antal Árpád, aki ezzel arra is utalt, hogy a mai napig nem derült ki, kik voltak azok a terroristák, akik 1989 decemberében több száz tüntetőt öltek meg országszerte.
Már a múlt héten Kovászna megye prefektusa arról beszélt a sajtónak, hogy majd csak talál ő valamit, ami miatt büntethetőek azok, akik szerinte meggyalázták a román nemzeti szimbólumokat december elsején. Bevallotta, hogy a Büntető Törvénykönyvben már nincs olyan paragrafus, amely szerint az ilyen típusú cselekedet inkriminálható, de ő mégis talál valamilyen ürügyet. Az a prefektus, akinek az az elsődleges feladata, hogy a törvény betűjének a betartása és betartatása lenne a feladata. Aztán talált is. Igaz, nem azokat vádolja, akik a tettet elkövették, de bosszút állt. S a bosszú bosszút szül. Beindult a prefektus úr. Felszólított, büntetett, belekötött az élő fába is. Támadást indított minden szeme elé kerülő magyar szimbólum – székely zászló – ellen, sőt, lelki füleiben újra felcsendült a júniusban köztéren elénekelt magyar himnusz, s ezért is bírságolt.
Aztán a IV. Ponta-kormány beiktatásának napján a prefektus visszakozott. Miután az RMDSZ elnöke utalt arra, hogy már nem biztos abban, hogy támogatni fogja az új kormány beiktatását a kovásznai kormánymegbízott akciói miatt. Marius Popică erre megmagyarázta, hogy a magyar himnusz „intonálását” büntetik. Arra, hogy mi a különbség egy himnusz „eléneklése” és „intonálása” között, nem tudott válaszolni.
Az ilyen irracionális prefektusi túlkapások miatt fejezte ki aggodalmát Antal Árpád, így vált terroristagyanússá.
Frunda György, a román miniszterelnök tanácsosa szerint nem valószínű, hogy a DIICOT eljárása összefügg az RMDSZ ellenzékbe vonulásával. „Abban azonban majdnem biztos vagyok, hogy Bukarestből telefonáltak rá a volt Kovászna megyei prefektusra, tegye meg a már ismert jogi lépéseket. Azt mondhatták neki: „Hozd egy kicsit kényelmetlen helyzetbe a magyarokat, érezzék meg, milyen az, ha nincsenek benne a kormánykoalícióban!” – mondta Frunda György, aki szerint a telefonhívás a belügyminisztériumból és nem Victor Ponta miniszterelnöktől, sőt, nem is a kormányfő tudtával érkezett.
Victor Ponta egyébként csütörtökön leváltotta a kovásznai prefektust.
