Románia korrupt ország. Ezt két évtizede minden államfő és kormányfő elismerte. Csak a korruptakat nem ismerte senki. A decemberben leköszönt Traian Basescu elnök érdeme, hogy az utóbbi fél évtizedben már a korrupciós botrányba keveredett politikusok személyére is fény derült. Azaz árnyék vetült.
Az igazságszolgáltatás úgy véli, minél több miniszter, államtitkár, politikus, köztisztviselő ellen indít a vádhatóság, annál inkább bizonyítást nyer, hogy Románia nem korrupt állam. Ilyen bizonyítéknak szánhatták, amikor 2011-ben a román–bolgár határon több tucat vámost vettek őrizetbe. Végleges ítéletet ügyükben azóta sem hirdettek.
Romániában különleges előjogokkal rendelkező hatóság, a Korrupcióellenes Ügyészség folytatja a harcot a korruptak ellen. Kis és nagyhalakra egy időben vadásznak. A legnagyobb fogásuk a volt szociáldemokrata miniszterelnök, Adrian Nastase bebörtönzése volt. Nastase államelnöki kampányához gyűjtött pénzt törvénytelenül egy cégek gazdasági eredményeit díjazó gálán. Szintén nagy fogásnak tűnhetne, ha nem lenne szinte nevetséges az ok, amiért a volt liberális pénzügyminisztert, Decebal Traian Remest lecsukták: tetten érték, lefilmezték, amint egy húsipari cég képviselőjétől májas hurkát fogadott el.
A korrupciós botrányok eddig minden politikai pártot érintettek, kivéve az RMDSZ-t. A Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ellen indított hazaárulási per ugyanolyan koncepciósnak tűnik, mint a Mikó-per.
Csütörtökön este viszont őrizetbe vették Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági államtitkárt és Virgil Găman minisztériumi főtitkárt. Őt azzal gyanúsítják, hogy tavaly a Mezőgazdasági Minisztérium mintegy 400 ezer eurót folyósított a Romexpó kiállításszervezőnek az Indagra mezőgazdasági vásár megtartásáért. A Nagy Péter Tamás által preferált cégek megkapták a támogatást a Romexpótól, ám tíz százalékát, 40 ezer eurót visszafizettek a két minisztériumi tisztségviselőnek csúszópénzként – állítják az ügyészek.
Egy nappal korábban, szerdán jelentette be a Korrupcióellenes Ügyészség, hogy újrakezdi a bűnügyi vizsgálatot Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, a kormány volt környezetvédelmi minisztere ügyében.
Borbély Lászlót azzal gyanúsították, hogy 2011-ben csaknem 40 ezer euró értékű felújítást végzett el ingyen bukaresti panellakásában két cég, amelyek előnyös állami szerződéseket kaptak a minisztérium alárendeltségében működő vízügyi hatóságtól.
Borbély László már akkor alaptalannak minősítette a vádat, ám lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét. A képviselőház 2012 szeptemberében elutasította a Korrupcióellenes Ügyészség kérését, hogy fosszák meg mentelmi jogától az RMDSZ politikusát.
Az újabb ellene irányuló akcióról tudomást szerezve Borbély László elmondta: az ügyét tavaly vádemelés nélkül lezárták. Az ügy másik három gyanúsítottja ellen tavaly januárban vádat emeltek, ítélet még nem született. Borbély László kijelentette: fogalma sincs róla, mi állhat a vizsgálat újrakezdésének hátterében, mivel tudomása szerint semmilyen új elem nem jelent meg az ügyében, amely jogilag indokolhatná az ügyészség lépését.
A jogi indoklás hiányán túl a Korrupcióellenes Ügyészség valószínű ismét nagyobb sebességbe kapcsolna, miután az elnökválasztás első fordulóját követően hirtelen teljesen leállt. Kivárt.
Az elnökválasztás győztesének ismeretében a Parlament, amely addig sorra utasította vissza az ügyészek kérését, hogy függesszék fel a képviselők mentelmi jogát, Klaus Iohannis elnökké választása után villámgyorsan jóváhagyott minden ügyészség által beterjesztett mentelmi jog megvonási kérést. A Korrupcióellenes Ügyészség erre alapozva melegíthette fel Borbély László ügyét.
A magyar politikusok elleni vádak azonban – ha be is igazolódnának – csak a kispályás korrupcióra utalnának. A nagypályások, köztük a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyésze, Alina Bica esetében 60 millió eurós károkozásról beszélnek.
