Tét nélküli, ám iránykereső kongresszust tart a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Több mint ezer résztvevő: köztük 778 küldött és 120 meghívott lesz jelen a legnagyobb erdélyi magyar érdekképviselet pénteken és szombaton Kolozsvárt tartott 11. kongresszusán.
Kovács Péter kongresszusbiztos elmondta, első nap elhangzik Kelemen Hunor 4 éves beszámolója, módosítják az alapszabályzatot, majd a politikai vita és a szövetségi elnök megválasztása kerül napirendre. Második nap az RMDSZ programját módosítják, kongresszusi dokumentumokat fogadnak el. A rendezvény ünnepi momentumához tartozik majd, hogy az RMDSZ jubileumi évfordulója alkalmából Ezüsttulipán-díjat adnak át 80 jelenlegi és egykori országos testületi vezetőnek.
A kolozsvári a generációváltás beteljesítő kongresszusa is. Négy évvel korábban Markó Bélát Kelemen Hunor váltotta az elnöki tisztségben, az RMDSZ-t 1993 óta irányító Markó-csapatból egy veterán politikus, Borbély László viszont a szövetség politikai alelnöke, tulajdonképpen első elnökhelyettese maradt.
A Markó-csapat – minden ellenkező híresztelés ellenére – a harmadik, brassói kongresszuson vállalt feladatait teljesítette. Még jó időben, hatalmas volumenű munka és tűrőképesség árán megvalósult: az anyanyelvi oktatás óvodától az egyetemig, a törvényi garanciák a nyelvhasználat terén, a magyar nemzeti szimbólumok használatának joga, a magyar nemzeti ünnepek megtartásának lehetősége, magyar önkormányzati és intézményvezetők elfogadása, a vízum nélkül Európába utazás lehetősége.
Most megszűnik a politikai alelnöki tisztség, helyét az ügyvezető elnök veszi át, akit a kongresszuson egyedüli elnökjelölt, Kelemen Hunor nevezhet majd meg. A legesélyesebb erre a tisztségre Kovács Péter jelenlegi főtitkár.
Nem kérdéses tehát, ki lesz az RMDSZ elnöke a következő négy évben. Az azonban már igen, hogy az újratervezés jelszavával összehívott kongresszusnak sikerül-e megtalálnia a helyes irányt az elmúlt év zaklatott bel- és külpolitikai dzsungelében. Az RMDSZ az autonómia programjával kampányolt a novemberi államelnök-választáson, a vártnál kevesebb sikerrel. Azóta kiderült, az erdélyi magyarok prioritáslistáján az első tíz között szerepel ugyan az önrendelkezés, de csak a hatodik helyen, fontosabbnak tűnnek ma a gazdasági, társadalmi, oktatási, demográfiai és migrációs kérdések, félelmek. Az újratervezés éppen ezekre a szakpolitikai kérdésekre igyekszik ráhangolni az RMDSZ új vezetőit és összehangolni a szövetséget az erdélyi magyarsággal.
És marad a máig megoldatlan feladat: olyanná formálni az erdélyi magyar társadalmat, amilyennek rövid időre, 1990 tavaszán, az RMDSZ első kongresszusán láttuk: önösszeszedettnek, egymásrafigyelőnek. Ez azonban nagyobb kihívás, mint bármikor az elmúlt 25 évben. Mert van, ami nem változott. Amint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök figyelmeztetett: megfigyelhető a demokratikus értékek hanyatlása, a keménykezű politizálás iránti hajlam és az ellenségkép-keresés fokozódása, a románok számára pedig kézenfekvő, hogy a magyar az ellenség. És van, ami változott: az ellenségképet az erdélyi magyar ma az erdélyi magyarban véli megtalálni.
