2024. július 16., kedd

Ellenfelek a baráti listán

Rég nem ült annyi politikai ellenfél egy sorban, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusának nyitónapján. Valamennyi romániai parlamenti párt elnöke jelen volt, Magyarországról csak a Jobbik képviselője nem vett részt a tanácskozáson. Elfogadták az RMDSZ meghívását a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a muravidéki magyar kisebbség vezetői is. Ott volt az Európai Néppárt és az Európai Nemzeti Kisebbségek Uniójának (FUEN) elnöke is.

A jeles vendégek láttán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntő beszédében megjegyezte: „Lám, az RMDSZ a Kárpát-medencében kiváló aktor lehetne, hozzájárulhatna ahhoz, hogy párbeszéd és békesség legyen a térségben, közvetítő képességét bizonyítja, hogy kormánypártok és ellenzéki pártok elnökei is elfogadták meghívásunkat.”

Aki nem volt a kolozsvári kongresszusi teremben: Klaus Iohannis, Románia elnöke. Általánosságokba fulladó, már-már bikkfanyelvű üzenetét egyik tanácsosa olvasta fel.

Joviálisan kezdte beszédét a román miniszterelnök, Victor Ponta. Magyarul köszöntötte a jelenlevőket. Leszögezte, mindig is úgy gondolta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság egyedüli törvényes képviselője, s ezt a felhatalmazást a szövetség nem valamely bukaresti politikustól kapta, hanem a magyar választóktól. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ képviselői jelen vannak, a helyi önkormányzatokban és a kormány struktúráiban, részt vesznek a döntéshozatalban. Reméli – mondta Victor Ponta –, hogy az RMDSZ megőrzi a dialóguskészségét, mert minden, amit a szövetség elért, azt a politikai párbeszéd útján érte el. A szélsőségesség semmire sem megoldás, mondta a miniszterelnök, aki finoman emlékeztette a hallgatóságot, hogy az erdélyi magyarság nem őt, hanem a német Iohannist támogatta az elnökválasztáson, így ma már semmi értelme nem lenne azt hangoztatni, hogy Romániában a kisebbségek jogai csorbulnak.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt elnöke, Alina Gorghiu megköszönte a magyaroknak, hogy Iohannisra szavaztak. Hatásszünetet tartott, hadd jöjjön a taps, de az elmaradt. Mintha a küldöttek jelezni szerették volna: nincs köszönet benne.

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét tolmácsolta. Majd Victor Pontának válaszolva kijelentette: „Nagy hívei vagyunk a párbeszédnek, éppen ezért nem hallgathatjuk el aggodalmainkat sem.” Aggodalmasnak nevezte, hogy a Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem tartják be a négy évvel ezelőtt hozott törvényt, továbbra sem működhet az egyetemen magyar tagozat. „És a legnagyobb probléma az, hogy azokat az autonómiatörekvéseket, amelyek az Európai Unió más nemzeti kisebbségeinek gyakorlatától nem térnek el, az állam hivatalos dokumentumaiban nemzetbiztonsági kockázatként jelölik meg” – mondta Semjén. A magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette, nem fogadható el semmi, ami Erdélyben az RMDSZ-t gyengítené, a szövetség viszonya a magyar kormánnyal pedig bizalmi viszony.

A javuló viszonyról beszélt Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is: „A testvérharcnak vége!”

Legalábbis az erdélyi politikai préri nagyobbik részén. Mert a magyar–magyar és a román–román politikai harc teljében van. Ez derült ki a pártelnökök RMDSZ-t üdvözlő, de a politikai ellenfelet ingerelni próbáló beszédéből.

Az RMDSZ elnöki tisztségéért sem folyt a kongresszuson küzdelem. Egyedüli jelölt Kelemen Hunor volt. Az újratervezés az ő feladata lesz. Munkájáról a bizonyítványt már jövő tavasszal, a helyhatósági választásokon kiállítják az erdélyi magyarok.