Bő tíznapos szünet után a hétvégén kiújultak az utcai összecsapások az 1921 óta brit fennhatóság alá tartozó Észak-Írországban. A kiváltó ok ezúttal is az ún. zászlóvita volt. A brit koronához hű és Észak-Írországban többséget alkotó protestánsok (lojalisták) csoportjai többször rátámadtak a rendőrökre. Néhol összetűztek a velük szembenálló északír katolikus nacionalistákkal is. A leghevesebb rendbontások a terület közigazgatási központjában, Belfastban voltak. A főként éjszakai összecsapásokban nagyon sokan megsérültek; a rendőrség mintegy hetven randalírozót előállított.
A hét végén és hétfőre virradóra Belfastban és másutt, így a tartományi székhelytől északra fekvő Newtownabbeyben is voltak összecsapások. Néhol elégedetlenkedő és dühöngő protestánsok rendőrökre támadtak. Másutt pedig protestánsok (britek) és katolikusok (írek) csaptak össze.
Belfatsban tüntettek a legtöbben az ún. zászlórendelet ellen. A városban britpárti protestáns szélsőségesek többször provokáltak összecsapást a rendfenntartókkal. A tüntetők közül néhányan baseballütőkkel és fémrudakkal támadtak a rendőrökre, mások kövekkel, petárdákkal, gyújtópalackokkal és téglákkal dobálták meg az egyenruhásokat. Itt-ott barikádot is emeltek, majd – több gépkocsival együtt – felgyújtották azokat, megbénítva néhány fontos közlekedési útvonalat. A hatóságok néhol vízágyút vetettek be a Belfastban randalírozó protestánsok ellen, de gumilövedékkel is oszlatták a megvadult tömeget.
Az utóbbi napok észak-írországi erőszakos demonstrációiban mintegy 70 személyt előállítottak. Egy embert azzal gyanúsítanak, hogy rálőtt a rendfenntartókra. A véres összecsapásokban nagyon sokan megsérültek, közöttük több mint 50 rendőr is.
A brit ellenőrzés alatt álló északír tartomány fővárosában az összecsapást a London-párti protestánsok (lojalisták) kezdeményezték. Ők sehogy sem tudnak belenyugodni abba, hogy a belfasti városházáról nemrég eltávolították a brit nemzeti zászlót. Elégedetlenségüket és nemtetszésüket utcai tiltakozásokkal nyomatékosítják.
A zászlóvita december elején robbant ki. Röviddel azután, hogy a – 2011 óta katolikus többségű – városi parlament elhatározta: Belfastban a városházáról le kell venni a brit zászlót, amelyet a jövőben legfeljebb évi 17 alkalommal szabad visszatenni eredeti helyére, de csak meghatározott időre. A zászlót leghamarabb január 9-én lehet ismét kitűzni (egy napra): Katalin cambridge-i hercegné, Vilmos brit királyi herceg feleségének születésnapja alkalmából.
A decemberi döntésig a zászló 106 évig folyamatosan az épület homlokzatán volt. A protestánsok, vagyis a tartományban (többségben) élő britek sérelmezik a döntést, és elfogadhatatlannak tartják a zászló eltávolítását. Ezért – tüntetéseken is – követelik, hogy a hatóságok tegyék vissza a helyére a brit zászlót, s hagyják is ott. Velük ellentétben a tartományban kisebbségben elő ír katolikusok – akik gyűlölik a brit uralmat és a sziget másik feléhez, az Ír Köztársasághoz csatlakoznának – üdvözlik a zászló eltávolítását.
A zászlóügy miatt decemberben kezdődött tüntetéshullám jó tíz nap szünet után újult ki a hét végén Észak-Írországban.
Az eddigi bő egy hónap alatt történt zavargásokkal összefüggésben összesen csaknem száz, főként fiatal tüntetőt állítottak elő; többségük ellen vádat emeltek. A rendbontásokban december kezdete óta legalább 65 rendőr megsérült. A feszültséget jelzi, hogy szélsőségesek (halálosan) megfenyegettek több északír és brit politikust.
Az írek és a britek között rendkívül mélyek az ellentétek Észak-Írországban. Előbbiek a terület Írországhoz csatolását szeretnék, utóbbiak ellenzik azt. Céljuk megvalósításáért az északír nacionalisták volt terrorszervezete, az IRA 1998-ig, harminc évig sikertelen fegyveres küzdelmet folytatott London uralmának megtöréséért. A brit hatóságok ellen folytatott kíméletlen IRA-harc mintegy 3500 emberéletet követelt. Az áldozatok többsége vétlen és ártatlan polgári személy volt.
