Nem jött be a papírforma a hétvégi cseh elnökválasztáson, amelynek a különlegességét az adta, hogy az ország húszéves történetében először dönthet a lakosság arról, ki kerüljön az állam élére. Eddig ez a parlament privilégiuma volt. A kilenc jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát, ami a győzelem feltétele volt. Ezért január 25-én és 26-án második fordulót tartanak; ezen dől el, ki lesz Csehország harmadik államfője.
A következő megmérettetésre azonban már csupán a hétvégi szavazás első két helyezettje kerül, akik szinte fej-fej mellett értek a célba. Mindketten a voksok csaknem 25 százalékát kapták a 61 százalékos részvétel mellett megtartott választáson.
Egyikük – a papírforma szerint – a baloldali Miloš Zeman; ő végzett az első helyen, a szavazatok 24,2 százalékával. A másik továbbjutó meglepetésember: a jobboldali Karel Schwarzenberg kormányfőhelyettes, külügyminiszter. Ő a voksok 23,4 százalékát megszerezve megelőzte a Zeman fő vetélytársának és a választás nagy favoritjának tartott, pártonkívüli Jan Fischert. Utóbbi csak harmadik lett.
A második fordulóba jutott két legjobb helyezett nem sokkal az eredményhirdetés után máris egymásnak esett. Schwarzenberg azzal vádolta Zemant, hogy a múlt embere, mire a megszólított azzal vágott vissza, hogy bírálója a kormány tagjaként a lakosságot érintő megszorító intézkedések sokaságát szavazta meg.
Cseh politikai elemzők szerint a két jelölt győzelmi esélyei kiegyenlítettek. Emiatt nagyon kiélezett kampány várható a következő két hétben, vagyis a döntő megmérettetés előtti időszakban.
A 74 éves Schwarzenberg – akinek egyik nagyanyja magyar volt – egy régi és közismert cseh arisztokrata család leszármazottja. A leggazdagabb politikusok közé tartozik hazájában, ahová csak a kommunizmus bukása után költözött vissza. Addig Ausztriában élt.
A választási kampányban és az utóbbi években is sokan bírálták ezért. Azt rótták fel neki, hogy nem eléggé cseh. Schwarzenberg és – a rendkívül népszerűtlen cseh kormánykoalíció részét képező – jobbközép pártja, a TOP 09 elsősorban az értelmiség körében népszerű. Mások nem igazán kedvelik, ahogyan a kormányt sem, amelynek külügyminiszterként oszlopos tagja.
A 68 éves Zeman 1998 és 2002 között, szociáldemokrataként cseh kormányfő volt. Ő a baloldali szavazók támogatására számíthat. Nem biztos azonban, hogy a szociáldemokraták egy része felsorakozik mögé. Zeman ugyanis 2007-ben elhagyta a pártot, vezetésével azóta is élesen szemben áll. Mindazonáltal az ellenzéki szociáldemokraták vezetése – a választás első fordulójának szombati befejezése után – (közvetetten) Zeman támogatására szólította fel a párt tagságát és támogatóit. A politikus az elnökválasztási kampány eddigi részében a gazdaság fellendítésével kampányolt.
Az új elnök Václav Klaust váltja fel, akinek elnöki mandátuma március 7-én jár le. Klaus az egyik legnépszerűtlenebb politikus az EU-ban, amelyhez Csehország 2004-ben csatlakozott. Hazájában az utóbbi időben már-már közutálatnak örvend, elsősorban azért, mert az ország megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából nemrég mintegy hétezer rabnak, a cseh börtönpopuláció csaknem egyharmadának adott közkegyelmet. A továbbiakban még legalább egy amnesztiát tervez.
A cseh államfő szerepe sok esetben ceremoniális, de nem mindig. Beleszólhat a parlament és a kormány munkájába; a külpolitika alakításában fontos szerepe van. Az EU-ügyekben általában az övé az utolsó szó.
