A sorkötelezettség híveinek győzelmével számolnak a közvélemény-kutatások Ausztriában, ahol vasárnap referendumon foglalt állást a lakosság az utóbbi időben rengeteg vitát kiváltó katonai szolgálatról. A 6,3 millió választásra jogosult osztráknak arról kellett döntenie, hogy maradjon-e a sorkatonai és polgári szolgálat, vagy helyette hivatásos (profi) hadsereget szervezzenek az országban, amely nem tagja a NATO-nak.
A késő este közzétett népszavazási eredmény nem lesz kötelező érvényű a kormányra. Ez azt jelenti, hogy a szociáldemokratákból és a jobboldali konzervatív néppártiakból álló koalíció mond(hat)ja ki az utolsó szót. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár azonban már jelezte: a kormány elismeri a választók döntését és aszerint is fog eljárni.
A féléves sorkötelezettség kérdése mélyen megosztotta az 1955-ben örökös semlegességet hirdető Ausztriát: elsősorban a közvéleményt és a médiát. A kormányban szintén felmerültek nézetkülönbségek. A népszavazást végül azért kellett kiírni, mert az országot kormányzó szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció nem tudott megegyezni a kérdésben.
A szociáldemokraták régóta harcolnak a sorkatonai szolgálatért, amely 2005-ben hat hónapra csökkent. Emellett a polgári szolgálatot egyéves önkéntes szolgálatra cserélnék, amire – havi 1400 euró fizetség fejében – lányok is jelentkezhetnének. (Jelenleg is egyéves a fegyver nélküli polgári, azaz alternatív szolgálat, de kötelező mindazoknak, akik visszautasítják a bevonulást az osztrák hadseregbe.). Mindazonáltal a szociáldemokrata politikusok és választóik közül sokan elutasítják az általános hadkötelezettséget, s inkább a hivatásos hadsereg megteremtését támogatják.
A Néppárt – amely korábban a semleges Ausztria NATO-tagságáért küzdött – másként vélekedik. Szerinte mindenképpen maradnia kell a sorkötelezettségnek, de azt a modern katonai követelményekhez kell igazítani. Michael Spindelegger néppárti elnök, tartalékos tiszt (a polgári életben külügyminiszter) a sorkötelezettséget egyenesen a tankötelezettséghez hasonlította.
Ausztriában évente 45–47 ezren kapnak behívót, de csak 25 ezren vonulnak be a fegyveres erőkhöz. A többiek polgári szolgálatot választanak (13–15 ezren), vagy egészségileg alkalmatlanok. Bécs évente 2,5 milliárd eurót különít el a katonai költségvetésre, ami épphogy elég a hadsereg életben tartására.
A sorkatonai szolgálat ellenzői szerint még ez az összeg is túlméretezett. Szerintük a féléves kötelező szolgálat elfecsérelt idő, a kiképzésre szánt összeg meg ablakon kidobott pénz. Mire ugyanis valakit kiképeznek, már vége is a szolgálati időnek és az illető mehet haza. A bírálók arra is rámutattak, hogy az így kiképzett sorkatonák alkalmatlanok a modern hadviselésre és haditechnika kezelésére, alkalmazására. Ezért a hivatásosokból álló ütőképes hadsereg mellett teszik le a voksukat.
