Rendkívül kiélezett és durva kampány előzte meg a csehországi államfőválasztás második, döntő fordulóját, amely pénteken kezdődik és szombaton fejeződik be. Az utóbbi napokban a két elnökjelölt, Karel Schwarzenberg herceg és Miloš Zeman éles szópárbajokat vívott. Vitájukba, a baloldali Zeman oldalán beavatkozott Václav Klaus államfő is, akinek második mandátuma március 7-én jár le.
(Léphaft Pál karikatúrája)
A hét végén az ő utódját választják meg a csehek. Az a jelölt győz, illetve lesz az ország harmadik államfője, aki több szavazatot kap.
A sárdobálós és kíméletlen kampány mellett a voksolás másik különlegessége az, hogy az ország húszéves történelmében a csehek először választanak közvetlenül elnököt; öt évre. Eddig ez a jog a parlamentet illette meg.
Az elnöki poszt megszerzésére a 68 éves Miloš Zeman volt szociáldemokrata kormányfőnek valamivel nagyobb esélye van, mint vetélytársának, a nemesi származású, mérsékelt jobboldali Schwarzenberg kormányfő-helyettesnek, külügyminiszternek.
A legutóbbi felmérések szerint Zemanra a megkérdezettek valamivel több mint fele szavazna, Schwarzenbergre pedig 46-47 százaléka. Zeman elsősorban a baloldali választók és a rendszerváltozás (vidéki) veszteseinek voksaira számíthat. Schwarzenberget inkább a jobboldali és a parlamenten kívüli pártok, továbbá civil szervezetek és fiatalok tömegei támogatják.
A gyalázkodó kampány rendkívül megosztotta Csehországot, ahol az elnökválasztás napi beszéd- és vitatémává vált. Ezért várhatóan nagyon sokan mennek el szavazni.
A 75 éves Schwarzenberg – akinek egyik nagyanyja magyar volt – egy régi és közismert cseh arisztokrata család leszármazottja. A leggazdagabb politikusok közé tartozik hazájában, ahová – a család 1948-as elmenekülése után – csak a kommunizmus bukását követően, 1989-ben költözött vissza Ausztriából.
Vetélytársa, Zeman 1998 és 2002 között szociáldemokrata kormányfő volt. 2007-ben azonban elhagyta a szociáldemokratákat. A baloldali politikus az elnökválasztási kampány első fordulóját megelőzően még a gazdaság fellendítésével kampányolt.
A második, döntő forduló előtt viszont mindent megtett Schwarzenberg lejáratásáért. Megalapozatlan vádakat is a fejéhez vágott. Kampánystábja náci kollaboránsnak nevezte Schwarzenberg felmenőit, amiért azóta elnézésre is kényszerült. Ellenfelét azzal támadta, hogy nem eléggé cseh (érzelmű, elkötelezettségű). Václav Klaus államfő is csatlakozott a gyalázkodók kórusához. Nyíltan Zeman mellé állt, és – több családtagjával együtt – nyilvánosan támadta Schwarzenberget.
A legélesebb szópárbaj Zeman és Schwarzenberg között – amelybe Klaus is bekapcsolódott – a Beneš-dekrétumok miatt robbant ki. Miután Schwarzenberg január 17-én azt nyilatkozta, hogy a csehszlovákiai szudétanémetek millióinak 1945 utáni kitelepítését (és magyarok százezreinek meghurcolását) megalapozó dekrétumok mai szemmel az emberi jogok durva megsértését jelentik, Zeman azonnal nekiesett. Csehellenességgel vádolta, s közölte: egy ilyen ember nem lehet az ország elnöke. Klaus leköszönő államfő pedig (emiatt) megkérdőjelezte Schwarzenberg cseh nemzetiségét, s elfogadhatatlannak minősítette a szudétanémetek elűzéséről vallott nézeteit.
Schwarzenbergnek a választás előtt tehát két erős és ravasz politikai ellenféllel kellett megküzdenie azért, hogy megszerezze a választók többségének a voksát. Azért, hogy hercegből esetleg államfő lehessen. Szombaton kiderül, eredményes volt-e a küzdelme.
