A változásokra, a reformokra és arra szavaztak a ciprusiak, hogy az új elnök kivezesse az országot a válság ördögi köréből. Ezekkel a szavakkal minősítette a vasárnapi elnökválasztás végeredményét a győztes Nikosz Anasztasziadesz kampánystábjának egyik tagja. A jobboldali (konzervatív) Anasztasziadesz – a voksok 57,5 százalékának megszerzésével – meggyőző sikert ért el a sorsdöntő második fordulóban, s ezzel ő lett a görögök lakta Ciprusi Köztársaság új államfője. Ellenfele, a kommunisták által támogatott Sztavrosz Malasz elismerve vereségét gratulált a győztesnek, aki az utóbbi évtizedek legjobb eredményével nyert.
A 66 éves Anasztasziadesz már pénteken átveszi ötéves elnöki megbízatását hivatali elődjétől, a kommunista Dimitrisz Hrisztofiasztól. Ezzel ő lesz a szigetország hetedik elnöke, amióta Ciprus 1960-ban függetlenné vált.
Megválasztása utáni beszédében a politikus kiállt hazája és az EU közötti együttműködés mellett, amely elengedhetetlen része lesz a Ciprusi Köztársaságot sújtó gazdasági válság leküzdésének is. Utóbbira szintén ígéretet tett, ahogyan a nemzeti egységkormány megalakítására és a Ciprus iránti (pénzpiaci) bizalom helyreállítására is. A Ciprus másik, északi felében élő török közösségnek a „béke és barátság” üzenetét küldte. Kijelentette: a ciprusi rendezésre, illetve az 1974 óta megosztott sziget egyesítésére fog törekedni.
Bár jelentős szavazattöbbséggel választották meg, Anasztasziadesz helyzete nem könnyű. Erre utalhat az is, hogy már első nyilatkozataiban ellentmondásba keveredett önmagával. Míg egyik alkalommal még Ciprus és az EU szoros együttműködése mellett kardoskodott, másutt már azt mondta: három évig elhalasztja a privatizációkat. Ez ellentétes a leendő hitelezők, vagyis az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseivel.
Az elnöki rendszerben működő, 2004 óta uniós tag Ciprusi Köztársaság új államfőjére és pártjára, a Demokratikus Tömörülésre megpróbáltatások sora vár. Az elnök számára a legnagyobb kihívást a gazdaság talpra állítása és az ország pénzügyi csődjének megakadályozása jelenti. A mintegy 830 ezer lakosú „görög” Ciprus ugyanis mély recesszióban fuldoklik, tetemes államadóssággal és csaknem 15 százalékos munkanélküliséggel bajlódik; idei gazdasági kilátásai sem rózsásak. Katasztrofális pénzügyi helyzete államcsőddel s mindhárom vezető nagybank bedőlésével fenyeget.
A szigetországnak emellett óriási külföldi hitelre van szüksége, hogy működtetni tudja az államot. Nicosia csaknem 17,5 milliárd euró külső mentőhitelre tart igényt. Ez az összeg megegyezik a Ciprusi Köztársaság éves bruttó hazai össztermékével (GDP). Ilyen arányú hitelt még egyik bajba jutott euróövezeti tagállam sem kapott. A hitel nagy része, vagyis 10–12 milliárd euró a bankok mentésére kellene.
Ciprus képtelen egyedül kezelni strukturális gyengeségeit, s a befektetők bizalmát sem tudja egyedül visszaszerezni.
A választási kampányban Anasztasziadesz ígéretet tett a strukturális reformokra és arra is, hogy mielőbb megállapodik az EU-val és az IMF-fel egy új mentőcsomagról. Az új elnöknek rövid idő alatt kell egy nagy összegű hitelcsomagról megállapodnia, hiszen a ciprusi válság – súlyossága miatt – nem tűr halasztást. Több szakértő szerint az ország gazdaságának és pénzügyi helyzetének (elsősorban bankjainak) a megnyugtató rendezése az egész euróövezeti válság kimenetelének meghatározója lehet.
Ciprus tavaly nyáron fordult az EU-hoz segítségért. Az uniós pénzügyminiszterek várhatóan márciusban döntenek a ciprusi hitelkérelemről. Szakértők szerint az EU–IMF páros mentőcsomagja szinte biztosra vehető, hisz nem érdekük a recsegő eurózóna gyengítése. Ezért várhatóan jóváhagyják a hitelt. Ellenkező esetben Ciprus csődbe jut, ami újabb válság- és pánikhullámot indíthat el az EU-ban.
Anasztasziadesz a külső hitel híve. Néhány napja is azzal kampányolt, hogy Ciprusnak meg kell állapodnia a hitelezőkkel; különben összeomlik az állam, amely az egyik legkisebb az egész EU-ban, amelyhez a görögök lakta országrész 2004-ben csatlakozott. A Ciprusnak létfontosságú hitelért cserébe a konzervatív politikus nagyobb betekintést is adna az EU-nak az ország – külföldön sokat bírált – pénzügyeibe.
Ha az EU támogatja a nicosiai kérést, akkor – Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország után – Ciprus lesz az ötödik eurózónabeli ország, amely a súlyos belső válság miatt külföldi hitelt kap a túléléshez.
