Nikosz Anasztasziadeszt nagy többséggel választották a minap a görögök lakta Ciprusi Köztársaság új elnökévé, de aligha cserélne vele bárki is szívesen helyet. A hivatalát március elsején átvevő 66 éves konzervatív politikusnak ugyanis tengernyi gonddal kell megküzdenie. Görög Cipruson elnöki rendszer működik, ami azt jelenti, hogy övé (és az általa szigorúan felügyelt kormányé) a legfőbb politikai felelősség. Legalábbis a következő öt évben, amennyire a megbízatási ideje szól.
A jogász végzettségű Anasztasziadesz a kommunista Dimitrisz Hrisztofiasztól vette át az elnöki posztot. Ezzel ő lett a szigetország hetedik elnöke, amióta Ciprus 1960-ban függetlenné vált. A függetlenség azonban relatív, hiszen 1974-ben Törökország megszállta az ország északi részét, és azóta is ellenőrzése alatt tartja.
Az új elnök egyik politikai célkitűzése az újraegyesítés; a 830 000 lakosú Ciprusi Köztársaság és a törökök ellenőrizte északi országrész egységének megteremtése, a török hatalom „hazaküldése”. Ez több mint ambiciózus célkitűzés. Elődjének, Hrisztofiasznak is ez volt egyik ígérete, de nem lett belőle semmi, mert Ankara hajthatatlan.
A politika mellett az új elnökre a gazdaságban is komoly kihívások várnak. A ciprusi gazdaság ugyanis az utóbbi 40 év legmélyebb recessziójába süllyedt. A haldokló gazdaság újjáélesztése és az állam pénzügyi csődjének megakadályozása halaszthatatlan feladat.
A 2004 óta EU-tag Ciprusi Köztársaság tetemes államadóssággal és közel 15 százalékos munkanélküliséggel is bajlódik. Katasztrofális pénzügyi helyzete államcsőddel, s a bankok összeomlásával fenyeget. A legsúlyosabb helyzetbe épp a három legnagyobb pénzintézet került. Ezek a Bank of Cyprus, a Cyprus Popular Bank és a Hellenic Bank.
Szakértők egybehangzóan állítják: a nemzetközi hitelminősítők által – befektetési szempontból – a bóvli, vagyis a szemét kategóriájába sorolt ország képtelen lesz talpra állni önerőből. A segítség az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) jöhet, amellyel Nicosia már tavaly nyár óta egyezkedik egy óriási összegű hitelcsomagról. A tárgyalások nehézkesen haladtak, mert a hitelért cserébe az EU–IMF páros négyéves kíméletlen takarékossági (megszorítási) program végrehajtását követeli Nicosiától, melynek nem igazán tetszik az ötlet.
A választási kampányban Anasztasziadesz azt ígérte, hogy mielőbb megállapodik az EU-val és az IMF-fel egy új hitelcsomagról a gazdaság megmentése és az államcsőd elkerülése végett. (Az EU 2011-ben már adott 2,5 milliárd euró hitelt Ciprusnak, de ez a pénz elégtelennek bizonyult.). A Ciprus iránti pénzpiaci bizalom helyreállítását szintén kiemelt feladatának tartja. A külföldi tőke egyelőre abban reménykedik, hogy Anasztasziadesz képes lesz rendbe tenni a ciprusi gazdaságot.
Az új elnöknek rövid idő alatt kell kiegyeznie egy nagy összegű mentőhitelről, hisz – súlyossága miatt – a ciprusi válság rendezése nem tűr halasztást. Szakértők szerint Ciprus gazdaságának és pénzügyi helyzetének megnyugtató rendezése az egész euróövezeti válság kimenetelének meghatározója lehet. Brüsszelnek is érdeke Ciprus megmentése, ugyanis ellenkező esetben ez az állam is összeomolhat, ami újabb válság- és pánikhullámot indíthat el az EU-ban. Anasztasziadeszt tehát szorítja az idő. Ezért a 16 tagországot tömörítő euróövezet illetékes miniszterei akár már márciusban pénzügyi mentőövet dobhatnak a szigetországnak. Úgy tűnik, hogy Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország után Ciprus lesz az ötödik eurózónabeli állam, mely mentőhitelt kap az EU-tól és az IMF-től.
