2024. szeptember 4., szerda

Felségárulás vagy kicsinyes bosszú?

Alkotmánybíróság dönt a távozó Václav Klaus cseh államfő sorsáról

Keserű szájízzel és egy nagyon súlyos váddal a tarsolyában készül megválni hivatalától Václav Klaus cseh államfő. Második ötéves elnöki mandátuma március 7-én jár le. Helyét a nemrég megválasztott Miloš Zeman veszi át, egy nappal később. Klaus aligha számított arra, hogy tíz év elnökösködés után a felségárulás (hazaárulás) vádjával kell távoznia.

Pedig ez a helyzet. A cseh parlament felsőháza, a szenátus a héten szavazta meg, hogy ezzel a váddal kéri a leköszönő államfő felelősségre vonását az ügyben illetékes alkotmánybíróságtól. A húsz éve megalakult Csehországban, de a korábbi közös államban, Csehszlovákiában sem fordult még elő, hogy elnököt felségárulással vádoljanak ilyen magas szinten.

Az eddig példátlan vádat azért fogalmazta meg a szenátus, mert nem ért egyet a 71 éves Klaus részleges amnesztiájával, amelyet – Csehország megalakulásának húszéves jubileuma alkalmából – az elnök az év kezdetén hirdetett meg. (Mintegy 73 000 cseh petícióban is követelte a felsőháztól, hogy ebben az ügyben haladéktalanul intézkedjen.) A szenátus azt is felrója Klausnak, hogy még mindig nem írta alá az EU alkotmányának tekintett Lisszaboni Szerződés egyik kiegészítését, s az alkotmánybíróság új tagjait sem nevezte ki idejében, és ezzel veszélyeztette a testület működőképességét.

A szenátus úgy véli: közkegyelmével a leköszönő államfő megsértette az alkotmányt, s hatáskörét is túllépte, a cseh felsőház elsősorban ezért fordult az alkotmánybírósághoz.

Klaus széles körű amnesztiája révén mintegy hétezer elítéltet engedtek szabadon Csehországban, a bebörtönzöttek egyharmadát. Az ország két évtizedes fennállása óta ennyi fogva tartott még sohasem kapott egyszerre közkegyelmet. Az amnesztia országos botránnyá dagadt, bírálatok özönét váltotta ki; az elégedetlenség máig tart.

A közvélemény elsősorban azt kifogásolja, hogy Klaus olyan személyeknek is megkegyelmezett, akik ellen óriási összegű korrupciós bűnügyek miatt folyt eljárás, és több tízezer embert károsítottak meg. A döntés miatt az elnök népszerűsége mára a felére zuhant.

A cseh alkotmánybíróság gyorsított eljárásban igyekszik tisztázni a szenátus beadványát, s remények szerint már március végén ítéletet hoz az ügyben. Ha az alkotmánybírák igazat adnak a szenátusnak, Václav Klaus elveszíti azokat a jogosultságait (kedvezményeket és járandóságokat, közöttük a fizetését), amelyek volt elnökként járnak neki, ráadásul a jövőben semmilyen köztisztséget sem tölthet be.

A távozó Klaus állítja: sokat bírált amnesztiája törvényes és alkotmányos. Az őt felváltó Miloš Zeman, aki március 8-án veszi át az elnöki tisztséget, pártfogásába vette elődjét. Bár korábban Zeman többször is bírálta az amnesztiát, mégis úgy véli: a rendelet kibocsátása nem hazaárulás, csak hiba volt. A szenátus kezdeményezését hisztérikus akciónak nevezte.

Petr Nečas miniszterelnök, aki ellen a minap korrupció gyanújával indított vizsgálatot az államügyészség, az emberi gyarlóság megnyilvánulásának minősítette a szenátus kezdeményezését. Az elnök hívei kicsinyes bosszúnak, lejáratási kampánynak és populista megnyilvánulásnak tartják a lépést.