Sehogy sem akar összeállni az ügyvezető kormány Bulgáriában, ahol a parlament február 22-én elfogadta Bojko Boriszov miniszterelnök váratlan lemondását. Az 54 éves Boriszovot az áramdíj emelése, a korrupció és a szegénység elleni országos tömegtüntetések buktatták meg. A politikussal együtt (februárban) az egypárti jobbközép kormány is befejezte a működését, alig néhány hónappal az idén júniusra tervezett parlamenti választás előtt.
Boriszov lemondása óta egyetlen párt sem jelentkezett még kormányalakításra, jóllehet csak bő két hónapig kellene vezetni az országot. Május 12-én ugyanis előrehozott parlamenti választást tartanak Bulgáriában, s utána vélhetően új kormány veszi át az irányítást.
A pártok visszafogottsága, tartózkodása némileg érthető. Az ország gazdasága gyengélkedik (tavaly ugyan 0,8 százalékkal nőtt, de 2011-hez képest a felére esett vissza), virágzik a korrupció, mélyül az egyébként is óriási szegénység, mindent átsző a politikai elit és a maffiák kapcsolata, a munkanélküliség tíz hónapja nem tapasztalat magasságban (12 százalékos), a lakosság elégedetlenkedik, tüntet a bérek és nyugdíjak korábbi befagyasztása, illetve az életszínvonal-csökkenés miatt...
Ezeket a viszonyokat – amelyeket a Boriszov-kormány és elődei teremtettek – a lakosság mellett egyre erőteljesebben ostorozza Roszen Plevneliev államfő is. Az EU pedig (megint) szorongatja Szófiát.
Brüsszel az intézményes korrupció miatt néhány éve több támogatást is megvont Bulgáriától. A jelek szerint nem volt foganatja az intézkedésnek. Az EU belügyi biztosának nyilatkozata legalábbis erre utal. Cecilia Malmström a napokban azt állította, hogy a bolgár állami tisztviselők a legkorruptabbak az egész unióban.
Az EU a héten egy másik, félreérthetetlen üzenetet is megfogalmazott. Eszerint Bulgária (és Románia) nem kerülhet be az idén sem a schengeni övezetbe, vagyis abba az uniós közösségbe, ahol határellenőrzés nélkül mindenki szabadon utazhat egyik országból a másikba. A schengeni csatlakozásról elhalasztott döntéssel az EU további intézkedésekre próbálja rávenni Bulgáriát, amelyekkel közelebb kerülhet a közösség fejlettebb tagállamaihoz.
Ezeknek az elvárt intézkedéseknek egy része nemcsak Bulgária és az EU, hanem Románia érdekeit is szolgálná. Egy korábbi döntés értelmében ugyanis Románia és Bulgária csak együttesen csatlakozhat a schengeni övezethez.
A bolgár választás közeledtével a pártok már megkezdték az ígéretek osztogatását. A kormányváltásra sok a jelentkező. Igazán komoly politikai erő, amely erre képes is lenne, viszont alig akad.
A pártok közül azt még senki nem mondta ugyan, hogy a schengeni követelményeket mikorra tudná maradéktalanul teljesíteni, de sok egyebet már ígértek a választóknak. Boriszov volt kormányfő és jobbközép pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) a minap már a jövedelmek emelésével és új munkahelyek ígéretével kampányolt. Arról viszont mélyen hallgatott, hogy 2009-ben – az akkor választási kampányban – még azt ígérte: Bulgáriát bevezeti a schengeni övezetbe.
