2024. szeptember 4., szerda

Koldusbotra jutottak a fő görög pártok

Az Európai Unió és segítői – némi tanakodás után – tavaly takaréklángra tették a „görögtüzet”. Közös erőfeszítéssel mentették meg a teljes összeomlástól a súlyos (adósság)válságba és mély recesszióba sodródott Görögországot. Az ország megmenekült, de továbbra is tengernyi problémával küszködik, az életszínvonal csökkenésétől, az elszegényedéstől kezdve a lakosság általános elégedetlenségén át az EU-ban is kirívóan magas (27 százalékos) munkanélküliségig és államadósságig.

Az általános pénzhiány nem csak az államot és a lakosságot sújtja egyre erőteljesebben, az ország irányításával megbízott pártok is szenvednek tőle. A tavaly nyár óta működő koalíciós kormány két nagy pártja, a miniszterelnököt is adó konzervatív Új Demokrácia és a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) valósággal úszik az adósságok tengerében.

A tekintélyes német gazdasági napilap, a Handelsblatt úgy tudja, hogy mindkét párt már a csőd szélére sodródott. Az Új Demokráciát és a Paszokot egyaránt komoly felelősség terheli a súlyos gazdasági helyzetért és általános pénztelenségért, hiszen az utóbbi évtizedekben (váltógazdálkodásban) hol az egyik, hol a másik kormányzott. A jelenlegi koalíciót támogató harmadik pártot, a Demokratikus Baloldalt szintén pénzügyi gondok nyomasztják.

A három koalíciós társ teljes adóssága már csaknem 240 millió euróra dagadt. Bár tavalyi gazdálkodásáról még nem közölt adatokat, valószínűsíthető, hogy a Paszok helyzete a legrosszabb. Idén sem számíthat sok jóra ez a kormánypárt. Hiteleinek a kamata már akkora összeget emészt fel, amennyit a 2013-ra tervezett 3 millió eurós összbevétele nem is fedez. A bajt ráadásul tetézi, hogy a pénzszűke miatt a Paszok állítólag már hónapok óta nem tud bért fizetni az alkalmazottainak.

A kormánykoalíció fő politikai erejét képező Új Demokrácia sincs sokkal jobb helyzetben. Ez a párt talán még fizet valamennyit a bérlistáján nyilvántartottaknak, de azoknak az ingatlantulajdonosoknak már nem utal egy eurót sem, akiktől a pártirodákat bérli. A főbérlők már több mint másfél éve hiába kopogtatnak az Új Demokrácia pártpénztárnokánál az elmaradt és az aktuális bérleti díjért.

Temérdek hitelüket alighanem sohasem tudják visszafizetni a görög politika eladósodott főszereplői. Több okból. Egyrészt azért nem tudnak törleszteni, mert mindegyik párt kasszájába egyre kevesebb pénz folyik be. Másrészt azok a bankok, amelyektől a hitel származik, már nem fognak készséggel a rendelkezésükre állni, ahogyan ez korábban gyakorlat volt, vagyis abban az időben, amikor a pártoknak hitelt nyújtó pénzintézetek még állami tulajdont képeztek.

Ezektől az állami bankoktól – gyaníthatóan politikai nyomásra – a „jó” pártok, elsősorban a Paszok és az Új Demokrácia, rendszerint megkapták a kért pénzügyi támogatást. Ha nem tudták idejében törleszteni a hitelt, könnyítést, illetve haladékot is kaptak kötelezettségeik teljesítéséhez.

A görög ügyészség nemrég nekilátott a sajátos pártfinanszírozási gyakorlat vizsgálatához. Az eljárás érinti a kormánypártokat is, amelyeknek illetékeseit már meg is hallgatta az ügyet vizsgáló hatóság vezetője.

A célkeresztbe került pártok nem adnak tájékoztatást a kényes ügyről. Egyébként sincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen nemcsak a hatóságokkal gyűlt meg a bajuk, hanem a bankokkal is. A pénzintézetekben ugyanis minden megváltozott az elmúlt években.

Nehéz és válságos helyzetük miatt az állam kénytelen volt egy részüket (részben) privatizálni. Ez azt jelenti, hogy az új magántulajdonos (esetleg külföldi tulajdonos) nem szívesen osztogatja két marékkal a pénzt a pártoknak, amint az az állami felügyelet korában gyakran megesett.