Több százan rohanták meg a hét végén a nyitva tartó bankfiókokat a többségében görögök lakta Ciprusi Köztársaságban, hogy kivegyék lekötött pénzüket. A kísérlet kudarccal végződött: a bankok nem adták a betéteket, a hatóságok ugyanis befagyasztották a megtakarításokat, hogy elejét vegyék egy esetleges pániknak. Ez (egyelőre) sikerült. Az óvintézkedés olyannyira jól működött, hogy a roham kezdetén már a szombaton nyitva tartó pénzintézetek is bezártak.
A betétesek azért akarták kivenni lekötött pénzüket a bankokból, mert a súlyos gazdasági és hitelválságba sodródott Ciprus (egyszeri) illetéket fog kivetni a bankbetétekre, amelyeket ráadásul még kamatadóval is megterhel. Ez az egyik feltétele annak a – hatalmas összegűnek számító – tízmilliárd eurós mentőhitelnek, amelyet az euróövezet pénzügyminiszterei hagytak jóvá a hét végén a 2004 óta EU-tag „görög” Ciprusnak.
Az államcsőd veszélye és a fojtogató válság tavaly nyáron kényszerítette rá Nicosiát, hogy külföldi segítséget kérjen leküzdhetetlennek tűnő pénzügyi problémáinak kezelésére. Ciprus abban reménykedett, hogy 17,5 milliárd euró hitelt kap majd az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), miután korábbi hitelezőjénél, Moszkvánál hiába kilincselt újabb segítségért. Az euróövezet pénzügyminiszterei a hét végén tízmilliárd eurót hagytak jóvá Nicosiának, amely korábban azt állította: ennyi pénz kellene csak a legnagyobb ciprusi bankok megmentésére.
A hiányzó 7,5 milliárd eurót most már bizonyosan Ciprusnak kell előteremtenie, saját erőből. A szükséges pénz nagy részét a betétesektől venné el, vagyis az állam hitelproblémáit a lakosság megsarcolásával orvosolná. Ez a módszer több elemzőt is meglepett, nem beszélve az érintettekről. Sokan attól tartanak, hogy ez a módszer veszélyes precedenst teremthet és az egész EU-ban megingathatja a bankbetétek biztonságába vetett lakossági bizalmat. Sőt, akár pánikot válthat ki az unióban és a pénzpiacokon is.
A pénzügyminiszterek hétvégi döntése után Ciprus már az ötödik euróövezeti ország, amely mentőhitelt kért és kapott az EU-tól. Korábban – a súlyos gazdasági és pénzügyi gondok miatt – Görögországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak hagytak jóvá külső hitelt a túléléshez, illetve az állam- vagy a bankcsődök elkerüléséhez. A Ciprusnak szánt mentőcsomag legfontosabb célja a szigetországi bankrendszer megmentése, amelyre az euróövezet, főképpen pedig Görögország hitelválsága nagyon súlyos csapást mért.
A mintegy 830 ezer lakosú „görög” Ciprust válság fojtogatja, tetemes államadóssággal és közel 15 százalékos munkanélküliséggel bajlódik. Az ország az utóbbi negyven év legmélyebb recessziójába süllyedt. Tavaly 2,4 százalékkal csökkent a ciprusi gazdaság; a recesszió idén is folytatódik. Az ország új államfője, a 66 éves Nikosz Anasztasziadesz ígéretet tett, hogy az EU-val együttműködve igyekszik mindent megtenni a válság megfékezéséért, mérsékléséért, illetve a katasztrófa és az összeomlás elkerüléséért.
Az IMF által is támogatott tízmilliárd eurós EU-hitelnek több komoly feltétele van. Egyik ezek közül a bankbetétek „megcsapolása”: egyszeri illetékkel és kamatadóval.
Lapértesülések szerint az euróövezet tagországai választás elé állították Nicosiát: vagy bevezeti az illetéket, vagy búcsút inthet az eurónak, azaz visszatérhet korábbi valutájához, a ciprusi fonthoz. Nicosia az euró mellett döntött. Más választása nem volt, ugyanis az EU sürgős mentőhitele nélkül az állam alighanem már májusban összeomlott volna.
Az egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9 százalék (régen ezt tizednek nevezték), az alatt pedig 6,75 százalék lesz betétenként. Az illetékből várhatóan 5,8 milliárd euró folyik be az államkasszába. A ciprusi bankokban őrzött megtakarítások legalább harmada külföldieké, elsősorban orosz újgazdagoké, oligarcháké és briteké.
A másik fontos követelmény az eddigi – rendkívül alacsonynak számító – tízszázalékos társasági adó felemelése 12,5 százalékra. A ciprusi hatóságok továbbá 1,4 milliárd euró értékű állami vagyon privatizálásába is beleegyeztek.
Anasztasziadesz elnök fájdalmasnak, de szükségesnek nevezte az egyezséget az EU-val, amely szerinte a csőd elkerülését szolgálja. Az ellenzék és a dühös betétesek viszont sokkolónak tartják a megállapodást, amelyet még a ciprusi parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Súlyossága miatt a ciprusi válság lecsillapítása az EU számára sem tűrt további halasztást. Több szakértő szerint az ország gazdaságának és pénzügyi helyzetének (elsősorban bankjainak) a megnyugtató rendezése nélkül az euróövezeti válság ismét elmérgesedett volna. Ezért Nicosia megsegítése kiemelten fontos volt Brüsszelnek is. Ellenkező esetben csökkent volna a befektetők egyébként sem szilárd bizalma az egész euróövezettel szemben.
Külön segíti Nicosiát egyik korábbi támogatója, Oroszország is, amely hajlandó lenne könnyíteni a szigetországnak 2011-ben nyújtott 2,5 milliárd euró hitel törlesztésének a feltételein. Moszkva csökkentené a hitel kamatát és öt évvel meghosszabbítaná a visszafizetés határidejét. Erről hamarosan meg is kezdődhetnek a tárgyalások. Michael Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter ugyanis a hét elején Moszkvába utazik.
