Úgy tűnik, a súlyos válságban fuldokló Ciprus az utolsó pillanatban elkerülte a bank- és államcsődöt. A többségében görögök lakta Ciprusi Köztársaság ugyanis biztosan megkapja a március 16-án megígért, de azóta veszélybe került uniós mentőhitelcsomagot, benne tízmilliárd euróval. Cserébe több kőkemény intézkedést vezet be. A megállapodás tegnap hajnalra körvonalazódott Brüsszelben. Nem sokkal utána Nikosz Anasztasziadesz ciprusi államfő pozitívan nyilatkozott a mentőhitelről és feltételeiről.
Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország után Ciprus már az ötödik eurózónabeli ország, amely – belső válsága miatt – nemzetközi hitelezőktől kap pénzügyi mentőövet a túléléshez. A 2004 óta EU- és 2008-tól fogva eurozónatag „görög” Ciprusnak jóváhagyott tízmilliárd eurós mentőhitel hatalmasnak számít. Az összeg ugyanis megegyezik a szigetország évi bruttó hazai össztermékének (GDP) csaknem 65 százalékával.
A hitel feltételeit a ciprusi parlament múlt kedden még elvetette, ezért többször is módosítani kellett őket, hogy a ciprusi kormánynak, valamint a hitelt folyósító 17 euróövezeti tagállamnak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is jó legyen.
Az idő szorítása miatt Ciprusnak most nem volt választása. Ha tegnap sem született volna megállapodás, az EU központi bankja, a frankfurti székhelyű ECB megszüntette volna a haláltusáját vívó ciprusi bankrendszer vészfinanszírozását. Ebben az esetben összeomlott volna a szigetország erősen roskadozó bankrendszere, magával rántva az államot is.
Ezt a teljes összeomlást sikerült elkerülni tegnap hajnalra Brüsszelben, úgy, hogy a tízmilliárd eurós hitelért cserébe a ciprusi államfő és a nicosiai kormány (Brüsszelben tárgyaló) illetékesei több feltétel teljesítését vállalták.
A tegnapi egyezség szerint a ciprusi bankrendszert szanálják és megtisztítják a rossz hitelektől. Ez a fuldokló, de még megmenthető bankok feltőkésítésével, az életképtelen pénzintézetek bezárásával, a betétek átcsoportosításával s több más pénzügyi művelettel jár majd.
Ciprus beleegyezett abba is, hogy az EU–IMF hitele mellé saját maga is (önerőből) előteremt 5,8 milliárd eurót. Erre az önrészre azért lesz szükség, mert az EU–IMF páros által jóváhagyott tízmilliárd eurót a bajba jutott ciprusi bankok mentésére kell fordítani.
Az 5,8 milliárd eurót Nicosia a 10 százalékos ciprusi társasági adó megemelésével, egyes állami vagyontárgyak privatizálásával, új hitelfelvétellel (kötvénykibocsátással) és a bankbetétek megadóztatásával kívánja előteremteni.
Az összeg nagyobb hányadát várhatóan a gazdag bankbetétesek, vagyis a ciprusi pénzintézetekben százezer euró feletti megtakarítással rendelkező ügyfelek egyszeri megadóztatásával teremti elő. (Más források szerint csak két nagybank, a Bank of Cyprus és a Cyprus Popular Bank gazdag ügyfeleit sarcolják meg, nem a teljes ciprusi bankbetétállományt.) A százezer eurónál kisebb összeget bankban fialtatók pénzéhez nem nyúlnak.
Az egyszer fizetendő bankadó mértékét később határozzák meg. Addig is zárolják a százezer eurónál nagyobb banki megtakarításokat, amelyeknek összértékét 40 milliárd euróra becsülik. Jelenleg úgy tűnik, hogy az adó legalább húsz százalék lesz, de – ciprusi sajtóhírek szerint – elérheti akár a 40 százalékot is.
Ez Európában példátlan lépésnek számít. Most először döntött ugyanis úgy – az euróövezeti pénzügyminiszterek nyomására – egy uniós kormány, hogy a (külföldi) nagybetétesekkel fizetteti meg az állam és a magánbankok adósságának jó részét.
Az egyszeri bankbetétadó ötletét a múlt kedden még elutasította a ciprusi parlament, elsősorban a kisbetétesek tervezett megsarcolása miatt. Ettől most már nem kell félni, a mentőhitel feltételeit átszabták, a kisbetéteseket nem fenyegeti veszély. Egyébként meg ezentúl már minden a kormány hatáskörébe kerül, a parlament (lényegében) nem szólhat bele a további csődmentés legfontosabb részeibe.
Minthogy a százezer euró alatti kisbetétesek megússzák az adót, az 5,8 milliárd eurós önrészt (legalábbis tetemes hányadát) majd azok fizetik, akiknek legalább százezer euró lekötött pénzük van valamelyik ciprusi bankban. Közéjük elsősorban orosz nagybetétesek tartoznak, de akadnak britek és mások is.
Orosz magánszemélyek és cégek több tízmilliárd eurót tartanak ciprusi bankokban. A ciprusi orosz betétesek türelmetlenek és elégedetlenek a mentőhitel feltételei miatt. Dühükben már sokan tették fel közülük a kérdést: vajon miért hallgat a világsajtó és a nyugati politikusok arról, hogy orosz újgazdagok sokkal többen vannak jelen a brit, a német és egyéb uniós országok pénzügyi szektorában, mint Cipruséban?
A ciprusi orosz pénzvagyon megadóztatásának lehetőségére Moszkva is hevesen reagált. A tervezett intézkedés miatt Oroszország nem adott újabb hitelt Ciprusnak, amelyet 2011-ben még 2,5 milliárd euróval segített ki. A múlt héten elutasította a hitel lejáratának a meghosszabbítását és kamatának csökkentését is, amiért pedig Michael Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter személyesen lobbizott a Kremlben.
Azért ilyen nagy a felhajtás a ciprusi bankok körül, mert a szigetországban a turizmus mellett a bankipar, a pénzügyi szolgáltatás a legerősebb (és túlságosan felduzzasztott), s eddig ez a két ágazat adta a legtöbb pénzt az államkincstárba. Az államcsődközeli helyzethez pedig az vezetett, hogy a 830 ezer lakosú ország tavaly kilencmilliárd eurót bukott a Görögországnak adott hitelein, miközben gazdasága súlyos, 2,4 százalékos recesszióba süllyedt.
A történtek és egyéb okok miatt a nagy londoni bankok Ciprust a világ egyik legkockázatosabb államadósának tartják. A ciprusi helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy Brüsszel lemondta a hét elejére tervezett tokiói EU–Japán-csúcstalálkozót.
Ciprus megmentési kísérletének egyik főpróbája alighanem ma lesz, amikor majd kinyitnak a lassan már egy hete zárva tartó bankok. Sokan bankpániktól, mások meg attól tartanak, hogy Ciprus újjáéledésére legalább fél évtized kell.
