Alighanem hiába dolgozott Görögországban az a szakértői csoport, amely egy terjedelmes titkos jelentésben foglalta össze, hogy Athén mit, illetve mennyit kér világháborús jóvátételként Németországtól. A német kormány ugyanis korábban közölte: a náci megszállók által a II. világháborúban Görögországnak okozott pusztításokért, károkért Berlin már fizetett Athénnak. Ezért a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.
Görögországban sokan, főleg az ellenzéki pártok, másként gondolják. Szerintük a németek még nem fizették ki az általuk okozott világháborús károk ellenértékét. Az ellenzék nyomására a válság szorongatta görög kormány tavaly ősszel vizsgálódni kezdett. A pénzügyminisztérium 2013 márciusára elkészítette azt a 80 oldalas titkos jelentést, amelynek létéről azonban csak a napokban tájékoztatták a közvéleményt.
Részletek továbbra sem ismertek a dokumentumból, mivel egyelőre görög szakértők ellenőrzik annak tartalmát, a követelések jogosságát. Nem hivatalos források szerint a titkos jelentés megállapítja: Berlin több milliárd euróval „tartozik” Athénnak a második világháborúban Görögországban elkövetett német pusztítások miatt. A dokumentum állítólag arra is utal, hogy Athén soha sem kapott jóvátételt a világháború idején – a náci Németország által Görögországtól – kikényszerített hadikölcsön, és az elszenvedett károk miatt sem.
Hivatalosan annyit lehet tudni csupán, hogy a görög pénzügyminisztérium tavaly ősszel négytagú munkacsoportot alakított, amely azóta átfésülte a hazai történelmi levéltárakban a témához kapcsolódó 761 aktát. A csoport munkatársai és segítőik összesen 190 ezer oldal levéltári forrást, bírósági végzést, jogi szöveget és szerződést vizsgáltak át.
A szakértők feladata az volt, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokból kiderítsék: tartozik-e még Németország háborús jóvátétellel Görögországnak, s ha igen, mekkora összeggel.
A pénz nagyon kell a görög kormánynak, ezért is egyezett bele az ellenzék követelésébe, bár Athén alighanem sejti, hogy a németektől már nem lehet 1 euró háborús jóvátételt sem kicsikarni. Különösen nem egy olyan országnak, amely évek óta jó részt Németország hiteleiből vegetál. A Görögországnak eddig juttatott, illetve jóváhagyott (összesen) 240 milliárd euró nemzetközi mentőhitelből ugyanis Berlin már több mint 130 milliárd eurót biztosított. Ezek nélkül az összegek nélkül a mély válságba süllyedt és hatodik éve recesszióval bajlódó Görögország már régen összeomlott volna.
A görögök és pártjaik közül sokan gondolják azonban úgy, hogy a németek ennél akár jóval többet is adhatnának – háborús jóvátételként. Eddig elsősorban az ellenzék követelte, hogy Németország fizessen a második világháborúban a náci megszállók által Görögországnak okozott veszteségekért, károkért és adja vissza azt a kölcsönt is, amelyet az akkori athéni vezetés (1942 és 1944 között kényszerből) folyósított Hitlernek.
Manolisz Glezosz, a külföldi mentőcsomagok fejében megkövetelt megszorításokat elutasító radikális baloldali pártszövetség, a Sziriza parlamenti képviselője tavaly nyáron már elkészítette a pontos számítást is. E szerint Németországnak – a korábban már fizetett kompenzáción felül – további 162 milliárd euró háborús jóvátételt kellene fizetnie. A politikus, legendás antifasiszta ellenálló azonban hangsúlyozta: a kamatokkal együtt a végösszeg elérheti akár az ezermilliárd eurót is. Egy jobboldali populista kis párt szintén 162 milliárd eurót emleget, kamatok nélkül. Más baloldali szervezetek jóvátételi követelései pedig 300 milliárd euróig terjednek.
Ha Németország fizetne, ennyi pénzből bizonyosan rendezni lehetne a hatalmas görög államadósságot és az ország új lappal kezdhetné. Csakhogy Berlin nem hajlandó tárgyalni sem a témáról. A német külügyminisztérium ezt még tavaly áprilisban megüzente Athénnak. Hozzáfűzve, hogy a háborús jóvátételt a görögök már az 1960-as években megkapták Németországtól.
A görög kormány titkos jelentése Antonisz Szamarasz miniszterelnök és Dimitrisz Avramopulosz külügyminiszter páncélszekrényében lapul. Athénon múlik, hogy mit kezd vele.
