Egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget a botrányosra sikeredett bulgáriai előrehozott parlamenti választáson. A legtöbb szavazatot, 31,4 százalékot az eddig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Jövőjéért (GERB) jobbközép párt kapta, megelőzve legfőbb ellenzéki riválisát, a baloldali Bolgár Szocialista Pártot (BSZP), illetve az általa vezetett Koalíció Bulgáriáért választási szövetséget, amely a voksok 27,3 százalékát gyűjtötte be.
A 240 tagú parlamentbe még két párt jutott be a vasárnapi választáson. A török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) és a szélsőjobboldali, rasszista Ataka párt; előbbire a választáson résztvevők 9,15 százaléka, utóbbira 7,6 százaléka voksolt.
A jobboldali GERB ugyan első lett, de jelentősen meggyengült, a baloldali BSZP viszont megerősödött a megelőző választáson elért eredményéhez képest. A két nagy párt azonban valószínűleg nem lép koalícióra. Ezért az országban várhatóan csak kisebbségi kormány alakulhat, amelynek politikai megfigyelők nem jósolnak hosszú életet.
Ellenkezőleg. Elképzelhető, hogy már idén ősszel új előrehozott választást kell tartani. Addig pedig politikai patthelyzetre és sok-sok tüntetésre kell felkészülni az EU legszegényebb tagországának tartott országban.
A szakértők máris figyelmeztetnek: egy ingatag kormány Szófiában rendkívül hátrányos lenne Bulgária számára, amelyre fájdalmas reformok várnak. A gazdasági növekedés alig észlelhető, miközben a munkanélküliség tíz százalék fölötti, a szervezett bűnözés virágzik, s az ország továbbra is az európai korrupciós mezőny egyik éllovasa.
Szergej Sztanisev, az ellenzéki BSZP elnöke, korábbi kormányfő (2005 és 2009 között) szerint a GERB képtelen lesz szilárd kormányt alakítani. Sztanisev úgy véli: pártja és a parlamentbe jutott DPSZ, valamint az Ataka, civil szervezetekkel összefogva, képes lenne szakértői kormányt alakítani, amivel megakadályozhatná a belpolitikai helyzet elmérgesedését és az újabb tiltakozásokat.
A Bojko Boriszov GERB-elnök vezette előző kormányt ugyanis országos tüntetések buktatták meg idén februárban. Az egyre erőszakosabb utcai demonstrációk az év elején a romló lakossági életszínvonal, főként pedig a háztartási energiaköltségek (elsősorban az áram árának) emelkedése és amiatt robbantak ki, hogy az energiaszolgáltatást külföldi monopóliumok ellenőrzik. Az országban uralkodó áldatlan állapotok, a létbizonytalanság, a mérhetetlen korrupció és a lehetetlen életkörülmények elleni tiltakozásként hatan fel is gyújtották magukat.
A tüntetések azóta alábbhagytak, de vasárnap este Szófiában már több százan vonultak utcára, s a GERB visszatérése ellen demonstráltak. A lakosság jó része azonban mintha a politikai elit ellen is tiltakozott volna. A választásra jogosult 6 millió szavazónak ugyanis csak a fele (53 százaléka) járult az urnák elé, a másik fele bojkottálta a voksolást.
Mégis úgy tűnik, hogy Bulgáriában sem a tartósan gyenge kormányzati teljesítmény, sem a nyilvánvaló törvénysértések, sem a korrupció, sem a tengernyi baj nem volt elég ahhoz, hogy megrendítse a jobboldali GERB követőinek a hitét. Cvetan Cvetanov volt belügyminiszter, a GERB egyik vezetője közben már be is jelentette: pártja képes a – várhatóan kisebbségi – kormány megalakítására.
A GERB-et és több vezető tisztségviselőjét botrányok lengik körül. Jóval korábban, Cvetanov belügyminisztersége idején, kormányzati és ellenzéki politikusokat, valamint ismert üzletembereket hallgattak le, a gyanú szerint törvénytelenül. Emellett Cvetanov és pártbeli főnöke, a volt kormányfő Boriszov ellen maffiavádak is felmerültek. Már évekkel ezelőtt. Boriszovról olyan jelentések készültek az USA kongresszusában, hogy maffiafőnök és hatalmát a rivális bűnbandák gyengítésére használja; pénzmosással is megvádolták.
Több jel utal arra, hogy a GERB választási visszaélésekre készült és alighanem csalt is. A hét végén ugyanis a párt egyik szófiai önkormányzati képviselőjének vidéki nyomdájában 350 ezer üres szavazólapot találtak. A választás napján pedig rengeteg visszaélésről számolt be a helyi média. Történt mindez annak ellenére, hogy az EU keleti bővítése óta Bulgária az első olyan uniós tagállam, amelyet az EBESZ szakosított választás-ellenőrző szervezete, az ODIR teljes apparátussal ellenőrzött. Más nemzetközi szervezetek szintén jelen voltak.
