Mindössze háromfős többségre zsugorodott a görög nagykoalíció parlamenti többsége, amit sokan rossz előjelnek gondolnak. A változást az okozta, hogy a hét végén kilépett a koalícióból a legkisebb párt, a baloldali DIMAR, és két miniszterét is visszavonta az Antonisz Szamarasz vezette kormányból, amely alig egy éve alakult meg.
A DIMAR az állami televízió és rádió (ERT) június 11-ei bezárása után kialakult (koalíciós) vita miatt fordított hátat a kormánynak. Az ERT elhallgattatásáról és 2700 alkalmazottjának elbocsátásáról – takarékossági okokra hivatkozva – a miniszterelnök pártja, a jobbközép Új Demokrácia egyoldalúan döntött, a két koalíciós (baloldali) partner megkérdezése nélkül.
Az intézkedés kormányválságba torkollott, mivel a koalíció másik két pártja ellenzi a döntést. Az intézkedés feldühítette a görögöket is, akik szimpátiatüntetéseket tartottak az ERT mellett. Az állami rádió és tévé bezárását több külföldi szakmai szervezet is bírálta.
A görög legfelsőbb bíróság a minap ideiglenesen hatályon kívül helyezte az ERT bezárását, ami elvben a műsorsugárzás újraindítását eredményezhetné. Az adás azonban még nem kezdődött meg, mert a koalíció pártjai nem tudtak megegyezni az ERT átszervezéséről, ami a költségek radikális csökkentésével és csak minimális számú alkalmazott megtartásával, vagyis tömeges elbocsátásokkal járna.
A DIMAR – a legfelsőbb bíróság döntésére hivatkozva – a műsorsugárzás azonnali újrakezdéséért lobbizott, de javaslatát a jelek szerint nem fogadta el a másik két koalíciós párt. Ezért jobbnak látta, ha kilép a kormányból.
Emiatt a koalícióban maradt két pártnak, a jobbközép Új Demokráciának és a balközép PASZOK-nak összesen már csak 153 képviselője maradt a 300 fős görög parlamentben. Ez minimális többség. Politikai elemzők attól tartanak, hogy ez a soványka előny megnehezítheti a további népszerűtlen, de a válság miatt elkerülhetetlen strukturális reformok elfogadását, megvalósítását.
Már olyan feltételezések is elhangzottak, hogy a kétpárti kormány nem sokáig bírja, és (hamarosan) előre hozott parlamenti választásra lesz szükség Görögországban. A kormány cáfolja ezeket a híreszteléseket, sőt az ellenzékbe vonult DIMAR is kizárja ennek lehetőségét, ami arra utal, hogy fontos ügyekben valószínűleg a jövőben is támogatni kívánja a koalíciót.
Erre a Szamarasz-kormánynak nagy szüksége lesz, hiszen állandó tüntetésekkel és sztrájkokkal kénytelen szembenézni a folyamatos megszorítások és népszerűtlen intézkedései miatt, amelyeket a külföldi hitelekért cserébe kényszerül bevezetni.
A súlyos válságba sodródott Görögország már évek óta az EU és a Nemzetközi Valutaalap hiteleiből tartja fenn magát, és egy ideig még folyamatosan külföldi hitelekre szorul. A pénzért cserébe viszont megannyi fájdalmas és kőkemény megszorításokra kényszerül.
A takarékosság jegyében a kormány legutóbb abba egyezett bele, hogy 2014 végéig további 15 000 állami alkalmazottat bocsát el. A jelek szerint közöttük lesz az ERT munkatársainak tetemes hányada is, hiszen a pártok többsége szerint az állami média alkalmazottainak eddigi létszáma túlságosan felduzzasztott.
