A görög parlament a héten szavaz a külföldi mentőhitelért cserébe vállalt új kormányzati megszorításokról. Athénnak a pénzért cserébe hatékonyabbá kell tennie a gazdaságát, privatizálnia kell több állami vállalatot és újabb társadalmi reformokat kell végrehajtania.
A reformok egyik elemeként át kell alakítani az adórendszert és folytatni kell a leépítéseket is a közszférában. A terv – elsősorban az államapparátus karcsúsítása – ellen a napokban többször szerveztek már tüntetést a görögök. Az állami alkalmazottak újabb tömeges leépítése ellen mára 24 órás országos (általános) sztrájkot hirdetett a két legnagyobb – összesen 2,5 millió alkalmazottat tömörítő – szakszervezeti szövetség, az ADEDY és a GSEE.
A kormány arra készül, hogy jövő év végéig 15 000 embert bocsát el a közszférából. Emellett még az idén 12 500 közalkalmazottat (főként tanárokat és rendőröket) helyeznek át egy olyan programba, amelyben nyolc hónapig kapják fizetésük 75 százalékát, de közben új munkát kell találniuk. Ha ez nem sikerül nekik, elbocsátják őket is. (A hivatalos tervek szerint 2015-re a közszféra létszáma 150 000 fővel csökken.) A bejelentett leépítés nagy elégedetlenséget váltott ki az érintettek körében, hiszen Görögországban a közelmúltig a köztisztviselői munka garantáltan nyugdíjas állásnak számított.
A lakosság fele szintén elutasítja a nemzetközi mentőcsomagért cserébe vállalt jelentős létszámleépítést a közszférában, miközben 47 százaléka támogatja.
Az eddigi elbocsátások ellenére a közszféra még mindig rengeteg (fölöslegesnek gondolt) embert alkalmaz, legalább 768 000-et. A teljes létszám azonban ennél is nagyobb lehet, hisz a kommunális szolgáltatók és nagy állami cégek alkalmazottai nincsenek a 768 000-es keretben.
A közalkalmazotti rendszer az 1970-es és az 1980-as évek óta nőtt kórosan nagyra, mivel a kormányok meg az önkormányzatok a saját híveiket ültették be az állami hivatalokba, és nem rúgtak ki senkit. Bár a közszféra felduzzadt, mégis kisebb, mint az Európai Unió átlaga. Az Európai Központi Bank szerint 2011-ben a belgák 38 százaléka, a franciák 31 százaléka dolgozott közalkalmazottként, Görögországban ez az arány 29 százalék volt.
A nagy vitát és széles körű elégedetlenséget kiváltó intézkedések azoknak a vállalásoknak a részét képezik, amelyekért cserébe Görögország hozzájuthat a külföldi hitelcsomag következő részletéhez. Az eurózóna pénzügyminiszterei nemrég hagyták jóvá a mentőcsomag újabb, 2,5 milliárd eurós részletének júliusi folyósítását Görögországnak. Ezt követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ad további 1,5 milliárd euró hitelt. Az EU és az IMF 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt hagyott jóvá a hatodik éve recesszióban fuldokló Görögországnak. Ennek a maradékát csepegtetik most Athénnak.
Sokak szerint a görög kormány a legújabb megszorításokkal és népszerűtlen intézkedésekkel csak az állástalanok táborát gyarapítja. Az újabb elbocsátások miatt tovább fokozódhat a munkanélküliség, amely már eléri a rekordnak számító 27 százalékot. (Ez több, mint az euróövezeti munkanélküliség átlagának a kétszerese.) Az állástalan fiatalok aránya még nagyobb: megközelíti a 60 százalékot. A görög jegybank szerint az országban 2015-ben tetőzhet a munkanélküliség: 28 százalékon, utána pedig fokozatosan csökkenhet.
A fő hitelezők, vagyis az EU és az IMF várakozásai szintén optimisták. Úgy vélik, hogy a görög bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése 2017-re már 3,5 százalék lesz, az ország hatalmas adóssága pedig – tíz éven múlva – a GDP 175 százalékáról 110 százalékára csökken. (Az EU-ban hivatalosan legfeljebb 60 százalék engedélyezett.)
A Metron Analysis athéni közvélemény-kutató cég szerint az eddig már hat kormányzati megszorító csomagot túlélt görögök azonban továbbra is borúlátóan ítélik meg a saját helyzetüket és az ország jövőjét. A cég legújabb felméréséből az derül ki, hogy a megkérdezettek 70 százaléka a görög gazdasági válság mélyülésével számol, 66 százalékuk pedig a jövő évet még az ideinél is nehezebbnek véli.
