Látványos ünnepségekkel, százegy ágyúlövéssel és tűzijátékkal köszöntötték tegnap Belgiumban az ország új királyát, az 53 éves Fülöpöt, aki a parlamentben már le is tette az esküjét, s ezzel az ország hetedik uralkodója lett. Tisztségét 79 éves apjától, II. Albert királytól vette át. Az idős király a hónap elején jelentette be, hogy húsz év uralkodás után lemond, és a trónt július 21-én, az ország nemzeti ünnepén, legidősebb fiának adja át.
Fülöp, Belgium új királya (Fotó: Beta/AP)
A hazájában népszerű II. Albert egészségügyi okok miatt mondott le trónörökös fia javára. Bár megromlott egészségére hivatkozott, politikai megfigyelők azzal magyarázzák távozását, hogy belefáradt a közügyekbe és a belga monarchiát megrengető családi botrányokba. Ezek egyike sógornőjének, Fabiolának a nevéhez fűződik. Fabiola, a néhai I. Baldvin belga király özvegyeként adócsalásba keveredett. Állítólag az 1993-ban elhunyt férje 27 millió eurós örökségét rendezte úgy, hogy ne fizessen adót.
A másik, talán sokkal kellemetlenebb ügy viszont II. Alberthez kapcsolódik és Sybille Sélys Longchamps bárónőhöz. A volt király több mint 18 évig folytatott viszonyt a bárónővel, amelyből egy leánygyermek is született. II. Albert tagadja ezeket a vádakat, de a gyerek(e), a már 45 éves Delphine Boël művésznő genetikai vizsgálattal szeretné bebizonyítani igazát, illetve apja kilétét. A leköszönt király viszont visszautasítja a DNS-tesztet. A vita a bíróságon folytatódik, várhatóan szeptemberben.
A sármőr II. Albert húsz évig uralkodott, és bár sok emlékezetes cselekedet nem fűződik a nevéhez, az alattvalók továbbra is tisztelik. Országos búcsúkörútján a napokban mindenütt nagy tömegek üdvözölték a feleségével, Paolával megjelenő II. Albertet. A királyi pár a múlt héten mindhárom belgiumi nyelvi közösségtől elbúcsúzott: a flamandtól, a vallontól és a némettől is.
Belgiumban a monarchiának különös jelentősége van: jóformán ez az egyetlen intézmény, amely biztosítja az ország törékeny egységét. Méghozzá úgy, hogy „összeköti” a vallon és a flamand országrészt.
Fülöp egy politikai feszültségekkel teli időszakban került Belgium élére. Az ország két meghatározó nemzeti közössége, a vallonok és a flamandok ismét marakodnak és válnának, vagyis saját államot akarnak. Ezért az új királytól azt várják, amit az apjától: csillapítsa és hidalja át a flamand–vallon ellentéteket, tartsa egyben az országot.
Az új király már a hónap elején biztosította a lakosságot, hogy készen áll az uralkodásra. Rátermettségét már jövőre bizonyíthatja, a májusi parlamenti választás után. A voksolást követően ugyanis a király feladata lesz a koalíciós egyeztetéseket vezető a főtárgyaló kinevezése. Ugyancsak Fülöp dönti el, mi történik akkor, ha nem jár sikerrel a koalícióalkotás.
Ilyen helyzet legutóbb 2010-ben adódott a 11 millió lakosú Belgiumban. Akkor – a választás utáni patthelyzet okozta politikai válság miatt – 541 napig csak ügyvezető kormánya volt az országnak és csak II. Albert manővereinek köszönhetően sikerült végül viszonylag stabil kormányt alakítani. A belga nemzeti ünnep alkalmából szombaton a tévében mondott utolsó uralkodói szózatában II. Albert ismételten síkra szállt a belga államszövetség megőrzéséért.
Fülöp katonai akadémiát végzett, majd politológiát tanult az Egyesült Államokban. A tudományok és a technika, így az űrutazás is érdekli. 1999-ben feleségül vette a nála 13 évvel fiatalabb Mathilde d’Udekem d’Acoz hercegnőt, akit közvetlensége miatt a sajtó jobban kedvel a férjénél. Négy gyermekük van, akik közül tegnaptól a 11 éves Élisabeth (korona)hercegnő már trónörökösnek számít.
