Brassói tudósítónktól
Az erdélyi magyarok számára az esélytelenek pár(t)harca kölcsönöz némi izgalmat a november 2-ai elnökválasztásnak. Először van két magyar államfőjelölt. Kelemen Hunort a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Szilágyi Zsoltot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) indítja.
Az EMNP máris elkönyvelhetett egy sikert, hiszen össze tudták gyűjteni a jelöltjük indításához szükséges 200 ezer támogató aláírást.
A két magyar jelöltnek semmi esélye a második fordulóba kerülni. A tizennégy induló közül ebben mindössze hárman-négyen reménykedhetnek. A biztos továbbjutó a jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata Victor Ponta, legesélyesebb kihívója pedig az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség jelöltje, Nagyszeben polgármestere, a szász Klaus Johannis, vagy ahogyan a nevét használja, amióta a román nagypolitika főszereplőjévé vált: Iohannis. Névváltoztatásával is jelezni kívánja, hogy ő jó román, asszimilált kisebbségi, s hogy ezt neki elhiggyék, még a több száz éven át fennálló szász autonómia létét is letagadta. A jelenlegi államfő, Traian Basescu, aki két mandátuma után már nem jelölhető, szeretné, ha bizalmasa, Elena Udrea az első fordulóban legyőzné Iohannist, így Basescu akár miniszterelnökként folytathatná politikai karrierjét. Erre azonban kevés az esély, ezt maga az államfő is elismerte: Románia nem érett meg arra, hogy egy nő vezesse.
Megérett a helyzet viszont Erdélyben arra, hogy az RMDSZ és az EMNP egy tét nélküli választáson felmérje, mekkora a valós szavazótábora. Az elnökválasztás a kormányzó RMDSZ népszerűségi tesztje is. Mindkét magyar párt az autonómiával kampányol.
„A választóknak az életerős régiókból álló Romániáról, a magyarság helyzetéről és sajátos törekvéseiről, az ország fejlődési lehetőségeiről fogok beszélni. Olyan országot akarok, amely tiszteli állampolgárait és elismeri a közösségek hozzájárulását a közös fejlődéshez. A magyarság jövőjéről van egy jól körvonalazott elképzelésem, ugyanakkor van kulturális és területi autonómiára vonatkozó törvénytervezete az RMDSZ-nek. Ezeket fogom a következő időszakban országszerte ismertetni” – fogalmazott az RMDSZ elnökjelöltje, Kelemen Hunor.
Az EMNP jelölje úgy látja, nemcsak a székelyföld autonómiájáról kell szólnia a kampányban, hanem Románia föderalizálásának a szükségességét is fel kell vetnie: „Európa is változik, és ha megnézzük, hogy a gazdasági válság közepette mely uniós államok teljesítenek jól, azt látjuk, hogy pont azok, amelyek a föderális szövetségi állammodellt alkalmazzák: Ausztria, Németország vagy Belgium. Ezek gazdaságilag erősebbek és stabilabban állnak a lábukon. Éppen ezért számomra a föderális szövetségi állammodell létrehozása az egyik legfőbb politikai cél, még akkor is ha ez nagyon sok románnak tabutéma. De az erdélyi románoknak nem az!” – mondta Szilágyi Zsolt.
Az erdélyi románok természetesen nem azonosak az Erdélyben ma élő románokkal, akik közül sokan a szocialista ipar építésének éveiben költöztek be, és akik körében népszerűek a nacionalista pártok, idegen tőlük a transzilvanizmus.
November 3-án már többet fogunk tudni az erdélyi magyar politikai erőegyensúlyról, erővonalakról. Ezért vált hirtelen fontossá az egyébként nem sorsdöntő elnökválasztás.
