Budapesten és Magyarország több településén megemlékezéseket tartottak tegnap Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján. A központi ünnepségek keretében a budapesti Vértanúk terén található Nagy Imre-szobornál és a néhai miniszterelnök sírjánál is koszorút helyeztek el.
Ötvenhét év után is főhajtást érdemel Nagy Imre egykori miniszterelnök példája, aki a forradalom hatására még élete árán is hazáját és nemzetét választotta – hangsúlyozta Gulyás Gergely (Fidesz) kedden Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján a mártír miniszterelnök budapesti szobránál az állami központi ünnepség szónokaként. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint „Nagy Imre és mártírtársainak felakasztása és minden végtisztességet nélkülöző elföldelése, valamint a forradalom és szabadságharc utáni tömeges megtorlások örökre egyértelművé tették a magyar nép számára, hogy a szocializmus hatalomgyakorlása nem csak vérben fogant és illegitim, de összeegyeztethetetlen az európai civilizációval és mindazon értékekkel, melyeket az ezeréves államiság a keresztyén állam és a nyugati világhoz való tartozás jelent”.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy Nagy Imre egész politikai pályafutása ellentmondásos képet mutat: 1956-ig egy a néphez valamelyest közelebb álló kommunista pártkáder életútja az övé, azonban a forradalom során az akkori miniszterelnök szembesült azzal, hogy választania kell kommunizmus és szabadság, diktatúra és népuralom, nemzetköziség és nemzet között. Nagy Imre a forradalom hatására értette meg Kós Károly író, építész igazságát: „az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja, aki ez alól kihúzza magát, az népe árulója”.
A fideszes képviselő szerint Nagy Imre példája bizonyítja, hogy a Saulusból Paulusszá válás akkor lehet maradandóan hiteles, „ha a bűnt nem csupán bűnbocsánat, hanem megigazulás is követi”. Kifejtette: Nagy Imrét az 1956-os forradalom és szabadságharc 13 napja és különösen a vele szemben lefolytatott koncepciós eljárásban mindvégig tanúsított helytállása emeli kommunista pártvezetőből, „a nemzet távolról sem ellentmondásoktól mentes nagyjainak sorába”.
A fővárosi Vértanúk terén tartott megemlékezésen egy szál fehér rózsával és néma főhajtással rótta le tiszteletét mások mellett Benkő Tibor vezérkari főnök, Szegő László, a köztársasági elnök főhadsegédje, országgyűlési képviselők, valamint több állami és civil szervezet képviselője.
HUSZONÖT ÉV TÁVLATÁBÓL
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint a nagy történelmi pillanatokban mindig volt és mindig lesz magyar összefogás, ahogy volt 1956-ban, és 1989. június 16-án is volt a Hősök terén. Lezsák Sándor kedden az Országgyűlésben Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján azt mondta, az újratemetés több volt puszta gyászszertartásnál. Kifejtette: 1989-ben ezen a napon 1956 igazsága és szellemisége kiszabadult a meghamisított történelem és a megtorló bírósági ítéletek lapjairól. Az alelnök szerint jól felfogott érdekünk és erkölcsi kötelességünk, hogy minden kétely és keserűség mellett, minden az országot ért külső és belső támadás ellenére őrizzük „elménkben és szívünkben 56 emlékét”.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint 25 évvel a rendszerváltás után végre le kell zárni a kommunista-szocialista korszakot, szembe kell nézni a múlttal, ami nem képzelhető el a felelősök megnevezése és felelősségre vonása nélkül – ezt a kisebbik kormánypárt írta Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Felidézve a mártír miniszterelnök alakját kiemelték: Nagy Imre példát mutatott mindannyiunknak, amikor elveihez és meggyőződéséhez haláláig hű maradt. A volt kormányfő kivégzésének és újratemetésének évfordulóján arra emlékeznek, hogy Nagy Imre nem rövidtávú, önös érdekei szerint, hanem egy nép érdekében tudott cselekedni. Nem a könnyebb utat választotta, nem tört meg fogva tartói nyomására, hanem kitartott a végsőkig – írták, hozzátéve: 2015 Magyarországán minden politikusnak azt üzeni, hogy a döntéseket ne pillanatnyi politikai érdekek, hanem a haza és a nemzet érdekei határozzák meg.
„NYUGATOT VÁLASZTOTTA”
Aktuálpolitikai üzenetek fogalmazódtak meg az ellenzéki pártok megemlékezésein is. Az Együtt szerint Nagy Imre a Nyugatot választotta, és saját életútjának értékelésével felismerte, hogy Keleten nincs jövője Magyarországnak – mondta Szigetvári Viktor pártelnök az egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: „A nyugati értékválasztás egyértelmű volt. Fájdalom, hogy 2015-ben Magyarországon egy ellenzéki pártnak mindezt úgy kell emlegetnie, hogy ez releváns probléma” – fogalmazott.
A Demokratikus Koalíciónak a megemlékezés alkalmából kiadott közleménye szerint Nagy Imre a rendszerváltozás óta sem tudta elfoglalni a neki járó helyet a nemzeti emlékezetben. A jobboldal képtelen megemészteni kommunista múltját, a baloldal jelentős része nem mer, nem tud szembenézni a gyilkosság letörölhetetlen bűnével – írták. A Kádár János alatt felnőtt generációk képtelenek igaz, erkölcsi döntést hozni a „kádári biztonság és a nagyimrei igazság feszítő lét- és erkölcsi dilemmájában” – fejtette ki a közlemény. A Demokratikus Koalíció alapítása óta hangoztatja, hogy ebben a vitában Nagy Imre oldalán áll – írták.
Az MSZP szerint június 16-a legfőbb üzenete az, hogy a magyar emberek szabadságvágyát senki sem törheti meg. Az ellenzéki párt kedden Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján úgy értékelt, Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József kivégzése miatt 31 éven át ez a nap a gyilkos gyalázat szimbóluma volt, de 1989-ben a magyar nép akaratából a demokrácia és a szabadság első napjává vált.
