Beköszöntött ugyan egy új év, és az ellenzéki térfél politikusainak zöme is tanácskozóasztalhoz ült, mégis, a hét legjelentősebb eseménye az volt, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött: alkotmányellenes volta miatt hatályon kívül helyezi a választási eljárásra vonatkozó törvényt. Ezt követően Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte: 2014-ben nem lesz választási regisztráció. Azt is hozzátette: pártja februárban nyújtja be a választási eljárást szabályozó újabb törvényt.
Noha a taláros testület csak tegnap hirdette ki határozatát, csütörtökön, az esti órákban már több hírportál is beszámolt arról, hogy milyen döntésre kell számítani. Az Index közlése szerint már csütörtökön este telefonon egyeztettek a Fidesz vezetői az ügy kapcsán. „Várható volt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek fogja találni a választási eljárásról szóló törvényt” – idézi a portál több fideszes politikus szavait, hozzátéve: az, hogy az AB még decemberben alkotmányellenesnek találta az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseit, köztük a választási regisztrációról szóló részeket, előrevetítette a tegnapi döntést. Az Origó arról írt: a taláros testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt, és megállapította: a választási törvényben meghatározott célok eléréséhez nem szükségszerű a regisztráció bevezetése. Az AB állásfoglalása szerint az alaptörvénybe ütközik a magyarországi polgárok választójogának regisztrációhoz kötése, ezért nem lép hatályba az új választási eljárási törvény. Magyarán: az alkotmánybírák úgy látják: a Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgárok esetében a regisztráció olyan jogkorlátozás, amelynek nincs alkotmányos alapja. A testület ugyanakkor kimondta, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Ide tartoznak (többek között) a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok és a Magyarországon élő nemzetiségeknek azon tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni. Rogán Antal a tegnapi sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva leszögezte: a határon túli magyarok névjegyzékét továbbra is regisztrációval állítják össze. Minden más részletkérdésben a Fidesz februárra alakítja ki az álláspontját, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt.
A választási eljárási törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát december elején kérte Áder János köztársasági elnök, s noha neki csak hat, technikai jellegű kifogása volt, ugyanakkor kérte, hogy a normakontroll ne csak az általa megjelölt, hanem az azzal szoros kapcsolatban lévő többi rendelkezésre is terjedjen ki.
Az új évet egyébként a diákok is új megmozdulásokkal kezdték. A különböző érdekképviseletek terveit összegezve látható, hogy újabb hallgatói fórumok, szabadegyetemi előadássorozatok és középiskolai tüntetések is várhatóak, ugyanis a diákság szerint ugyanis nem helytálló az a megállapítás, hogy a kormány teljesítette a diákok követeléseit. Hogy a helyzet igazán kényes, a december 31-én online közzétett felsőoktatási felvételi tájékoztatóból is kiderül: abban ugyanis szerepel, hogy melyik egyetem milyen szakon indít képzéseket, és az is, hogy ezek a képzések félévenként mennyibe kerülnek, az viszont nem, hogy egy-egy intézmény egy-egy szakára hány diákot vesznek fel. Így aztán lényegében kalkulálni sem lehet, hogy egy konkrét személy pontosan melyik egyetemre pályázhatna esélyesen. S mivel legfeljebb öt hely jelölhető meg a jelentkezési lapon, meglehetősen nagy a tanácstalanság. Maradnak a szubjektív szempontok: a lakóhelyhez való közelség, a költségtérítés összege (amely ugyancsak eltérő egyetemenként), vagy egyszerűen az ötletelés.
Mindennek fényében szinte teljesen eltörpül a hír, hogy megkezdődtek az ellenzéki pártok tárgyalásai, amelyeken azonban nem vesz részt a 4K! és az LMP. Az viszont nem teljesen világos, hogy miért. A tárgyalássorozatot kezdeményező szocialisták azt állítják, mindkét formáció kapott meghívást, az érintettek azonban erről nem tudnak… Az egyeztetéseket így egyelőre az Együtt 2014, az MSZP és a Demokratikus Koalíció folytatja. Az első összejövetelen a jogállamiságról beszélgettek. Sajtóértesülések szerint az már biztos, hogy az alakulóban lévő ellenzéki összefogás új alkotmányt akar, de abban még nincs egyetértés, hogy hogyan cserélnék le a hatályos alaptörvényt. Mivel azonban a tárgyalássorozat várhatóan heti rendszerességgel folytatódik, bőven lesz idő elemezgetni, hogy ki mit akar, és azt hogyan akarja.
