Egészen különös hullámokat vetett az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti döntése, amellyel hatályon kívül helyezte a választási eljárásra vonatkozó törvényt. A taláros testület határozatának legfontosabb (noha nem egyetlen lényeges) pontja, hogy alkotmányellenesnek nevezi a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárok előzetes regisztrációját. A Fidesz a döntést elfogadta, ezt Rogán Antal frakcióvezető nem sokkal az AB állásfoglalásának nyilvánosságra hozatala után be is jelentette, mondván: a kormányzó pártszövetség nem érvényesíti erejét, és egyértelműsíti, hogy 2014-ben csak a külföldön dolgozó és a határon túli magyaroknak kell regisztrálniuk, ha szavazni szeretnének a választások alkalmával.
Kedden azonban egyes sajtóorgánumok közzétették annak az interjúnak a részleteit, amelyet a Zalai Hírlap közölt, s amelyben Kövér László, az Országgyűlés elnöke arról beszél: vállaltan politikai döntést hozott az Alkotmánybíróság a választási regisztráció lehetőségének kiiktatásával. Megerősítette, hogy a testület döntését a Fidesz tudomásul veszi, de hozzátette: ugyan meg lehetne teremteni a választási regisztráció alkotmányos alapjait, és erre szükség is lenne, a választásokig hátralevő másfél év azonban kevés arra, hogy ezt tisztességgel, biztonságot sugalló módon meg tudják tenni.
A jelek tehát arra utalnak, hogy a kormányzó párt nem tett le teljes egészében az előzetes választói névjegyzékbe való feliratkozásról, de egyelőre nem is próbálkozik vele. Érdekes viszont azt figyelni, hogy az ellenzék hogyan reagált a Fidesz döntésére. Az igaz ugyan, hogy kivétel nélkül minden ellenzéki párt üdvözölte az AB döntését, az viszont már meglehetősen sajátos, ahogyan a kormányzó pártszövetség lépését fogadták. Több politikus, közéleti szereplő szerint ugyanis a Fidesz ezzel azt bizonyítja, hogy előrehozott választásra készül.
Már pénteken, az AB döntése utáni néhány órában elhangzottak ilyen vélemények. Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc egyik legközelebbi munkatársa szombati blogbejegyzésében hosszan, kitartóan érvelt e mellett a lehetőség mellett, mondván: egy gyors előre hozott voksolással a Fidesz jó alaposan keresztülhúzná az ellenzék együttműködési terveit, így nyerne egy újabb ciklust magának. Arról nem is beszélve, hogy a közvélemény-kutatások szerint a kormányzó párt még mindig vezeti a népszerűségi listákat. De Gréczyhez hasonló álláspontot fogalmazott meg Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is.
Van némi ráció ebben az érvelésben, ez tagadhatatlan, mégis meglehetősen ésszerűtlen lenne komolyan fontolgatni az előre hozott választások lehetőségét. Elvégre a Fidesz nem kevés energiát fektetett be abba, hogy lehetővé tegye a frissen magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarság és a külföldön dolgozó magyarok számára a választási részvételt, számukra azonban továbbra is kötelező lesz a regisztráció. Márpedig azt nem lehet néhány hét alatt lebonyolítani. Amellett egyelőre az ellenzéki összefogás sem tűnik a kormányzó párt számára igazán nagy fenyegetésnek, így érthetetlen lenne, miért mondana le önként még egy évnyi kormányzásról. Persze bizonyos történések kétségtelenül csökkentették a Fidesz népszerűségét (például a felsőoktatási átalakítás miatti tiltakozáshullám és annak kezelése), de ezzel együtt ésszerűtlen lépés lenne az előre hozott választás.
