Brüsszelben, a Balassi Intézet kiállítótermében csodálható meg a Szerb egyházi művészet Magyarországon címet viselő kiállítás, amely február 13-án nyílt meg és március 8-áig várja a látogatókat. A tárlatot Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, az ünnepi rendezvényt jelenlétével megtisztelte Bojan Pajtić vajdasági kormányfő, Tijana Palkovljević, a Matica srpska Galéria igazgatója, Bratislav Petković szerb kulturális államtitkár, valamint Schöpflin György európai parlamenti képviselő és Grúber Károly PSC-nagykövet.
Grúber Károly nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet kül- és biztonságpolitikai kérdésekben illetékes vezető diplomatája a rendezvény házigazdájaként üdvözölte a szerbiai és magyarországi vendégeket, valamint az igencsak szép számban összegyűlt közönséget. Megnyitóbeszédében Németh Zsolt külügyi államtitkár hangsúlyozta: a tárlat az európai kulturális sokszínűség nagyszerű példája. „A magyarországi szerbek egyházművészetének e csodálatos gyűjteménye fontos üzenettel bír számunkra” – emelte ki az államtitkár, aki kifejezte: büszke arra, hogy Magyarország segített megőrizni a magyarországi szerbség kultúráját. Beszélt a kultúra népeket összekötő szerepéről, de kitért a magyar–szerb megbékélés fontosságára is, külön hangsúlyozva: a II. világháború idején mindkét nemzet szenvedett el sérüléseket, amelyek begyógyítása mindkét nemzet számára új feladatként jelenik meg. „Hiszem, hogy ez a kiállítás élő példája ennek a megbékélésnek” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Schöpflin György, az Európa Parlament néppárti frakciójának tagja rendhagyó üdvözlő beszédében a hosszú hagyományokra visszatekintő szerb–magyar kapcsolatokat ecsetelte. Kitért arra is, hogy ezek a kapcsolatok nem voltak mindig felhőtlenek; az 1848-as forradalom és szabadságharc idejét elevenítette fel, illetve a II. világháború történéseit.
Bratislav Petković kultuszminiszter a megnyitón arról beszélt: a kiállított tárgyak bizonyítják, hogy a szerb kultúra szerves része az európai kulturális örökségnek.
Bojan Pajtić, a vajdasági kormány vezetője ünnepi köszöntőjében a kölcsönös megbecsülés fontosságát hangsúlyozta, s emlékeztetett a szerb–magyar kapcsolatok messzi múltban gyökerező voltára. Emlékeztetett, hogy Budapest adott otthont alakulásakor a Matica srpskának, a Tökölianumnak, illetve számos más, a szerb kultúra szempontjából fontos intézménynek.
A magyarországi szerb egyházi művészet emlékeinek legfontosabb gyűjtőhelye Szentendre, de a műkincsek, szakrális tárgyak állagának megóvásában, illetve restaurálásában jelentős szerepet vállalt a Matica srpska is. A brüsszeli kiállítás anyagát (összesen 39 kiállítási tárgyat) ugyancsak a Matica srpska szakemberei restaurálták. A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye művészeti öröksége Közép-Európa kulturális javai között a szerb népesség sok évszázados magyarországi jelenlétéről és művészeti önkifejezésének fejlődéséről tanúskodik. A tárlat anyagának kiválasztásakor szempont volt, hogy rossz állapotuk miatt az adott műtárgyak sürgős állagmegóvó restaurációra szorultak. A kiállítási anyagba belekerült több, a Pécsi Regionális Gyűjteményt gazdagító ikon is, azzal a céllal, hogy bemutassák Baranya szerb egyházművészetének keresztmetszetét.
A kiállításnyitó ünnepségen koncertet adott a bizánci egyházi zenét éneklő Szent Efrém férfikar.
