Ünneplők, kokárdák és programok helyett havazás, hótorlaszok és katasztrófahelyzet jellemezte tegnap Magyarországot. Elmaradtak az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörését ünneplő szabadtéri programok, csak azokat a rendezvényeket tartották meg, amelyeket zárt térbe lehetett áthelyezni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csütörtökön éjjel, fél tizenegy körül adott ki sajtóközleményt, amelyben tudatta, hogy a rendkívüli időjárás miatt elmaradnak a péntekre, március 15-ére meghirdetett szabadtéri állami rendezvények. A tájékoztatás szerint a kormány a belügyi tárca javaslatára döntött így, az emberek testi épsége és a balesetek elkerülése érdekében. A kormány ugyanakkor arra kérte az önkormányzatokat, pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy megemlékezéseiket lehetőleg zárt térben tartsák meg, vagy mondják le.
A felszólításnak szinte mindenki eleget tett; elhalasztotta fővárosi ünnepi rendezvényét az MSZP, az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért, a Jobbik, az LMP pedig zárt térbe húzódott. Vasárnapra halasztotta a péntek délutánra tervezett demonstrációját a Milla, szállodába vonult a Demokratikus Koalíció.
„Sajnos az idén március 15. nem az ünnep, hanem a cselekvés napja lett”– mondta Áder János köztársasági elnök újságíróknak, miután pénteken kora délután látogatást tett az országos operatív törzsnél, hogy tájékozódjon az időjárás miatt kialakult helyzetről.
Az államfő az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) épületében tett látogatását követően elmondta: katasztrófahelyzet van az ország legnagyobb részén, hatalmas hófúvások nehezítik a közlekedést, sok település van elvágva a külvilágtól, ő pedig azért érkezett az operatív törzshöz, hogy tájékozódjon, mi történt addig és mire számíthatnak azok, akik még bajban vannak. Megtudta, hogy tegnap délutánig mintegy12 ezer embert sikerült már kimenekíteni közutakról a hó fogságából, és biztonságos helyre juttatni.
A forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját azért nem havazta be teljes mértékben a hó: tegnap reggel a Kossuth téren, Kövér László házelnök jelenlétében, katonai tiszteletadással vonták fel a nemzeti lobogót az Országház épülete előtt. A Múzeumkertbe tervezett díszünnepség viszont már elmaradt, noha ott Áder Jánosnak és Tarlós István főpolgármesternek kellett volna beszédet mondania – és (a Kossuth téren folyamatban lévő munkálatok miatt) ott kellett volna megtartani az ünnepélyes zászlófelvonást is.
Ugyanakkor a nemzeti ünnep zárt téri rendezvényeit megtartották. A hagyományos parlamenti nyílt nap iránt ismét nagy volt az érdeklődés, ezreket vonzott az Országgyűlés épülete. A budai várba tervezett, az időjárás miatt zárt térbe áthelyezett családi programok is várták a megszokottnál jóval kisebb számú érdeklődőt; az ünnepelni vágyók kiállításokat, koncerteket és bemutatókat látogathattak, de a legtöbben a múzeumok állandó és időszaki kiállításaira voltak kíváncsiak, amelyeket tegnap ingyenesen lehetett megtekinteni.
Tarlós István főpolgármester a főváros honlapján tette közzé beszédét, amelyet a Múzeumkertben tervezett elmondani. A politikus arra hívta (volna) fel a figyelmet, hogy a múlttal és jövővel egyaránt szembenézve cselekedni kell a nemzetért, hiszen a márciusi üzenet továbbélést sürget. A főpolgármester beszédének hangsúlyos eleme, hogy ha egy nemzet élni akar, akkor az ország politikai központjának az országon belül kell lennie. „Úgy kell a modern európai struktúrának teljes jogú részévé válnunk, hogy közben a nemzet feladása sem cél, sem eszköz nem lehet” – olvasható a beszédben.
Az ellenzéki pártok mindegyike elhalasztotta tömegrendezvényeit, azonban egyesek az ünnepről mégis megemlékeztek. A Jobbik országos elnöksége tegnap a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással rótta le tiszteletét 1848–49-es példaképei előtt. Az LMP a Pilvax közben emlékezett, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség elnöksége a Petőfi-szobornál koszorúzott.
Több nagyvárosban is elmaradtak a március 15-ei rendezvények a rendkívüli időjárás miatt: Szegeden, Miskolcon, Szolnokon, Veszprémben, Várpalotán, Pápán sem tartották meg a tervezett ünnepségeket a kétségbeejtő időjárás, illetve az emiatt meghirdetett katasztrófahelyzet miatt.
Pintér Sándor belügyminiszter tegnap délelőtt ugyan összehívta az operatív törzset, riadót rendelt el a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a mentőknél, hiszen (ahogy a tárcavezető mondta) emberemlékezet óta nem volt ilyen időjárás Magyarországon.
Sokan ugyanakkor úgy látták: az illetékesek intézkedései megkésettek, korábban kellett volna cselekedni. A Jobbik és az MSZP is nehezményezte a helyzet kezelését; átfogó vizsgálatot követelnek a kormánytól és a belügyminisztertől, hogy kiderüljön, ki a felelős a rendkívüli időjárási helyzetben kialakult áldatlan állapotok miatt, hiszen a meteorológiai szolgálat már napokkal korábban jelezte az érkező bajt. Az Együtt 2014 nevében Bajnai Gordon arra kérte a kormányt, hogy minél előbb legyen úrrá a havazás és az erős hóátfúvások okozta közúti káoszon, az LMP pedig a kabinetnél azt szorgalmazta, hogy rendszeresen, minden fórumon tájékoztassa a lakosságot a rendkívüli helyzetről, tegyen meg mindent azért, hogy a hóban rekedtek megkapjanak minden szükséges ellátást, és segítse őket abban, hogy épségben hazatérhessenek a családjukhoz.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 165. évfordulója azonban (éppen a kialakult helyzet miatt) az országos szolidaritás, segítőkészség napjaként is emlegethető: portálok, közösségi oldalak teltek meg a baj első jeleire önkéntes jelentkezők százaival, ezreivel, akik élelmet, segítséget, lakásuk melegét, terepjárójuk, traktoruk lóerejét kínálták az utakon rekedteknek; akadt, aki pizzákat sütött, valaki más kiszállította azokat az autópályákon fagyoskodóknak, volt, aki takarókat, meleg ruhát küldött, mások csokit és vizet osztottak az autókban rekedteknek… Szívszorító volt a bejegyzéseket olvasni, amelyekben segítséget kérnek szeretteiknek az otthon maradottak, vagy amelyekben segítséget kínálnak ismeretlenek ismeretleneknek, önzetlenül, lelkesen. Összefogott az ország, ismét, ha csak egy kis időre is, de egy cél, egy ügy érdekében.