Az erdélyi magyar politikában igazolódhat, hogy a közös ellenfél még nem tesz feltétlenül szövetségessé, még akkor sem, ha a választók az együttműködést kifejezetten akarják.
Számos politikai elemző arra számított, hogy Románia elnökének, Traian Băsescunak a budapesti kijelentése, miszerint Székelyföld soha nem lesz autonóm, mivel az alkotmány első paragrafusa szerint Románia nemzetállam, közelíti egymáshoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Magyar Polgári Pártot, s hogy e közeledésnek a kovásza Tőkés László európai parlamenti képviselő lesz. Tőkés László ugyanis korábban az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, később pedig az RMDSZ külső ellenzékének támogatásával jutott EP-mandátumhoz.
A két politikai alakulatnak ráadásul más oka is volna az együttcselekvésre. A Székelyföldön, Kovászna, Hargita és Maros megyében rendre leváltják a magyar nemzetiségű intézményvezetőket, igazgatókat, aligazgatókat, a kormánypártok szerint ennek nem etnikai, csupán politikai oka van. Az ok vagy indok lehet ugyan politikai, de a következménye etnikai megkülönböztetés: a kilencven százalékban magyarok lakta megyékben az intézményeket magyarul nem értő vagy beszélni nem akaró román nemzetiségűek irányítják majd. Ez ellen a praktika ellen a történelmi magyar egyházak vasárnap tüntetést szerveznek Háromszék fővárosában, Sepsiszentgyörgyön. A tiltakozó akcióval az RMDSZ és az MPP is egyetért. A két politikai alakulat jelezte, elöljárói részt is vesznek rajta. Külön-külön.
Ugyanis nem csupán a két magyar érdekképviselet közti együttműködés lehetősége távoli, hanem a nemzeti kerekasztal megalapításának gondolata is foszladozó emlék.
Nem sikerült előrelépni e téren sem a Markó Béla–Tőkés László találkozón, sem azután. Az RMDSZ felajánlotta, amit felajánlhatott: az első, biztos bejutó helyet az európai parlamenti listán. Ezzel gondolkodóba is ejtette a püspököt, aki ma már nem kötődik oly erős szálakkal az RMDSZ külső ellenzékéhez, a helyhatósági választásokon vereséget szenvedett, a parlamenti választásokon megméretkezni nem merő MPP-hez. Ráadásul az MPP vezetőjével, Szász Jenővel sem felhőtlen a püspök viszonya.
Tőkés László a javaslatot megfontolta, majd nyilatkozatban közölte gondolatait. A püspök úgy értékeli, 2007 szeptemberében azért hiúsult meg egy közös nemzeti jelöltlista felállítása az európai parlamenti választásokra, mivel az RMDSZ vezetősége kizárólag egy bejutó helyet ajánlott számára, az együttműködés érdemi feltételeiről és tartalmi részéről – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypártrendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómiatörekvéseink közös képviseletéről – nem volt hajlandó megegyezni.
„Az akkori eset most, a 2009-es EP-választások vonatkozásában kísértetiesen megismétlődni látszik” – véli a püspök, aki bevallja: „Nehéz választás elé állít, már-már csapdahelyzetet teremt számomra az RMDSZ. Hogyha a listavezetői helyet feltétel nélkül elfogadnám – elveim feladásával, a közös listában is megnyilvánuló nemzeti összefogás személyi érdekből való elárulásával volnék vádolható. Ezzel szemben viszont, hogyha a nagyvonalú és igen megtisztelő felajánlást visszautasítanám – a mindenki által áhított magyar összefogás meghiúsításának és a megegyezés szándékos elmulasztásának az ódiumát kellene magamra vennem.”
Tőkés László úgy látja, bármit döntene, döntése mindkét esetben az RMDSZ-t látszana igazolni, és akarva-akaratlanul az RMDSZ pozícióit erősítené. Ezért Tőkés László kijelenti: „Továbbra is a nemzeti összefogás listájának elvi álláspontjához ragaszkodom. A legfontosabb ugyanis az, hogy a megosztó párt- és csoportérdekeken felülemelkedve, a lehető legjobb és legteljesebb európai magyar képviselet érdekében a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtaláljuk.”
Ez elvben helyes is, csakhogy a romániai törvények szerint a jelöltek nem indulhatnak nemzeti listán, civil szervezet képviseletében. Kizárólag pártlistán (és ebben az esetben az RMDSZ-t pártként kezelik) vagy függetlenként.
