„Sikerült nyolcszáz éves csontokból meghatározni az Árpád-házra jellemző DNS-t és több magyar király csontjait, ezzel a magyarság eredetének tudományos megállapításához is közelebb jutottunk. Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt” – közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.
Az European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján című tudományos publikáció a témáról. A tudományos munkát Kásler Miklós ismertetette, aki kutatásvezetőként korábban kulcsszerepet játszott az Árpád-házi DNS azonosításában III. Béla csontmaradványai alapján. (Ennek a több éves kutatásnak az eredményét 2018 elején jelentették meg az Archaeological and Anthropological Sciences című tudományos folyóiratban.) A mostani publikációt Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója jegyzi, a folyamatban lévő kutatásban mások mellett Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum korábbi vezetője, Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett.
A magyarság eredetének kutatásában korszakos jelentőségű tudományos vizsgálatban fontos szerepet játszik a Kásler Miklós minisztersége alatt megalakított Magyarságkutató Intézet.
„A Magyarságkutató Intézettel létrejött az a műhely, amely magas tudományos színvonalon működik, és csak tudományos eredményekre épül, így korrekt véleményeket tud megfogalmazni” – mondta a „még fiatal” tudományos műhelyről Kásler Miklós.
EGZAKT EREDMÉNYEK, ÉRZELMEK HELYETT
Az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón felidézte, Magyarországon hosszú időn keresztül teljesen egységes volt a magyarság eredetének megítélése, amely főleg a hagyományokra, legendákra támaszkodott. Ez a szemlélet megváltozott az 1800-as évek második felében és később volt, aki a finnugor, volt, aki a türk rokonságot állapította meg – tette hozzá.
A miniszter úgy fogalmazott, sok tudományág foglalkozott a magyarság eredetével, mindenki kialakította a saját véleményét: a tézisek mellett mindig megszülettek az antitézisek és a vita az érzelmi síkra terelődött, amikor már nem a tények alapján alakítottak ki álláspontokat. Ebből a helyzetből ki kellett mozdulni, amiben segítséget nyújtottak a most megjelent eredmények, amelyek szinte természettudományos pontosságúak, ténynek tekinthetők – hangsúlyozta.
A magyarság viharos történelme azt eredményezte, hogy szinte helyrehozhatatlan károk keletkeztek, azt hittük, soha többé nem lehet azonosítani a nagy magyar királyokat és nem lehet ellátogatni a sírjukhoz – mondta el Kásler Miklós a Magyar Nemzet tudósítása szerint.
A magyar királyságot háromszáz éven át az Árpád-ház egyenes ágú leszármazottai vezették, a későbbi magyar királyok is büszkélkedhettek Árpád-házi ősökkel (Fotó: MTI)
Ez szülte azt a gondolatot, hogy genetikai módszerekkel, az örökítőanyag vizsgálatával, a korábban ismeretlen csontokból határozzák meg a személyeket – folytatta. A vizsgálatok alapját az adta, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a személyre szabott terápia megállapításához új módszerek jelentek meg, amelyeket az archeogenetikában is lehetett hasznosítani. Vagyis a régi, nyolc-kilencszáz éves csontokból genetikai vizsgálatokat lehet végezni, hogy azonosítani tudják a személyeket. – Ebben a módszerben sokáig senki nem bízott, az elkezdett vizsgálat kivitelezése szinte lehetetlennek tűnt. A kormány húszmillió forinttal támogatta a kutatást, ezzel az új lendületet kapott – jegyezte meg a tárcavezető.
Eleinte kizárólag III. Béla személye volt ismert, ebből indultak ki, így megtalálták a csak az Árpád-házra jellemző DNS-kromoszómát. Az MTA Régészeti Intézetét is bevonták, de onnan eredményeket nem kaptak. Végül az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) és egy külföldi kutatóintézetben sikerült kivenni a DNS-t, így bebizonyosodott, hogy a csontváz valóban III. Béláé – jelentette ki Kásler Miklós. Kiemelte, a Göteborgi Egyetem és az OOI kutatásai párhuzamosan folytak, és az eredmények összecsengtek, így egymást hitelesítették.
A vizsgálatok módszertanáról elmondta: sikerült meghatározni az Árpádokra jellemző DNS-szakaszt a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában. Mások mellett sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között – tette hozzá.
VITATNI LEHET, DE MEGKERÜLNI NEM
A vizsgálat során az Árpádok DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen térben és időben is el tudták helyezni őket a történelemben. Az ebből levonható következtetésekről a miniszter azt mondta, a dinasztia az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt. Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az Árpádok családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat.
„Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel” – fogalmazott Kásler Miklós, aki megjegyezte: ezekkel az eredményekkel lehet vitatkozni, de csak érvekkel és tényekkel, azonban nem lehet azokat megkerülni.
A tárcavezető a dinasztia vizsgálata mellett legalább ennyire fontos kutatási iránynak nevezte a populációgenetika vizsgálatokat. A témában Neparáczki Endre olyan megállapításokat tett, amelyek a jövőben döntő mértékben befolyásolhatják a magyarság eredetének kérdését – hangsúlyozta Kásler Miklós arra is kitérve, hogy a tizenegy tudományos igazgatósággal működő Magyarságkutató Intézet összegyűjtötte mindazt, ami a magyar eredettel kapcsolatos.
Nyitókép: A magyar királyságot háromszáz éven át az Árpád-ház egyenes ágú leszármazottai vezették, a későbbi magyar királyok is büszkélkedhettek Árpád-házi ősökkel (Fotó: MTI)
