Nemrégiben tartották meg a Mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a szerbiai oktatásban című konferenciát az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében, amely az Erasmus+-projekt részeként valósult meg.
A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon megtartott rendezvényen a magyarországi dr. Csenterics András ügyvéd, a PwC Legal ügyvédi iroda tagja, technológiai jogi szakjogász A mesterséges intelligencia jelene és jövője című előadását is hallották a résztvevők, továbbá a Digitalizáció a felsőoktatásban és a Nemzetközi robotprogramozás versenye című beszámoló is elhangzott dr. Némesztovszki Zsolt, az MTTK tanára előadásában.
Dr. Csenterics András jogászi szemlélettel közelítette meg az előadását, és egyebek mellett bemutatta, hogyan tervezik szabályozni az MI területét, melyek a szabályozás kulcsfontosságú részei, és ha már van hatályos szabályozás a világ egyes részein, annak mi a lényege, és hogyan közelít ehhez a fogalomhoz a jog.
– Egy világhírű történész néhány évvel ezelőtt azt mondta, hogy az embert az különbözteti meg az összes többi élőlénytől, hogy egyedül az ember képes történeteket kitalálni, mesélni és ezekben hinni. Most alapvetően megváltozik a helyzet, hiszen a mesterséges intelligencia mint technológia képes történeteket létrehozni, továbbadni, sőt ezek alapján dönteni. Ez az új ágens megváltoztatja a társadalom működését, így jogi szabályozást igényel. Az MI, újszerűségéből fakadóan, azonban napjainkban még egy meglehetősen szabályozatlan terület. Jó hír viszont, hogy világszerte egyre több jogalkotási kezdeményezés indult a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának szabályozására. Úttörő szerepe van az Európai Uniónak, amely megalkotta az első átfogó jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet. Ez a rendelet az MI teljes értékláncát szabályozza, beleértve a fejlesztést, az alkalmazást és a technológia idővel történő kivezetését is. Mindez 2024 augusztusa óta valamennyi EU-tagállamban közvetlenül hatályos, de a hatálya bizonyos esetekben unión kívüli országokra is kiterjed. Magyarországon is 2024 augusztusától lépett hatályba ez a jogszabály, és egy úgynevezett sávos kötelezővé válást figyelünk meg, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező mintegy másfél-két évben fokozatosan válnak a jogszabály egyes rendelkezései kötelezően alkalmazandóvá, és 2026-ban jutunk el oda, hogy teljes egészében minden piaci szereplőre kötelező érvényűvé válik – emelte ki dr. Csenterics András, majd az MI működéséről és alkalmazásáról is kifejtette a véleményét.
– A mesterséges intelligencia egyik legfontosabb különbsége a hagyományos számítógépes programokkal szemben az, hogy bizonyos szinten függetlenül működik. Nem igényli, hogy minden részletes utasítást előre meghatározzunk számára, hanem az előre meghatározott működési logikája alapján cselekszik. Például van egy olyan mesterségesintelligencia-ágens, amelynek célja, hogy személyre szabott tanulási programokat, tanmenetet, feladatokat dolgozzon ki diákok számára. Figyelemmel kíséri a teljesítményüket, adott esetben korrepetál, és akár edukációs beszélgetőpartnerként is működhet. Az MI lényege, hogy nem statikus, hanem folyamatosan alkalmazkodik, és reagál a beérkező inputokra. A ChatGPT például képes hosszabb beszélgetések során emlékezni a korábbi kérdésekre, és azok alapján kontextusban válaszolni. Gondolatokat azonban nem képes olvasni, hiszen szüksége van egy emberi nyelven írt szövegre, ábrára vagy egyéb inputra, amely alapján el tud indulni. Ezekre támaszkodva generál hasznos kimeneteket. Egy tanuló esetében elemezheti a gyengeségeket és erősségeket, majd ezek alapján olyan feladatokat ajánl, amelyek célzottan fejlesztik az adott készségeket – magyarázta az előadó, majd hozzátette, azt hallotta, hogy az idén az MI nagyjából az összes gazdasági szegmensben és társadalmi alrendszerben elterjed, mivel jelentős hatékonyságnövekedést és költségcsökkentést eredményezhet.
– Az iparban például az MI előre jelezheti a gépek karbantartási igényeit, csökkentve ezzel a váratlan meghibásodások miatti költségeket, így a tervezhetőséget nagymértékben növeli. Az ellátási láncban segíthet megjósolni, hogy mely termékekből lesz hiány, vagy hogyan lehet a szállítást üzemanyag-takarékosabbá tenni. Mindez jelentős pénzügyi megtakarítást hozhat.
A személyre szabott ajánlások terén is találkozunk az MI-vel, például amikor a Google-keresések után a közösségi médiában az érdeklődési körünknek megfelelő hirdetések jelennek meg. Az ilyen rendszerek hatékonyan képesek az egyéni igényekhez igazított marketingtartalmakat, termékeket vagy szolgáltatásokat ajánlani. Ez is azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, és egyre több területen kínál új lehetőségeket. A minőségellenőrzés terén érdemes megemlíteni a gépi látást, amely az egyik legfontosabb alkalmazási terület. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciát megtanítják különböző formák vagy akár emberek felismerésére. Ezt a technológiát nemcsak az iparban használják, hanem például az önvezető járművekben is. Az intelligens autók azért képesek lefékezni a zebránál, mert a gépi látás segítségével felismerik például a babakocsit toló nőt, aki átkel az úton. A mezőgazdaságban is hatalmas előrelépést hoz ez a technológia. Drónokkal, amelyek számítógépes látással vannak felszerelve, pontosan megállapítható a növények állapota, a talaj minősége, és jelezhető, hogy milyen beavatkozásokra lesz szükség. A közlekedésben, különösen az önvezető járműveknél és a vasúti rendszereknél, szintén egyre nagyobb szerepet kap. Nem hagyhatjuk ki az egészségügyet sem, amely esetében az MI forradalmasítja a robotikai műtéteket, az új gyógyszerek fejlesztését és a hatékonyabb kezelési módszerek kidolgozását. Ezek az alkalmazások mind hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez és a biztonságosabb, pontosabb megoldásokhoz – zárta gondolatait dr. Csenterics András.
Dr. Námesztovszki Zsolt előadásában egyebek közt arról beszélt, hogy milyen kihívások elé állítja az oktatást a mesterséges intelligencia.
– Az MI komoly hatást gyakorol mind a felsőoktatásra, mind a tudományos kutatásokra. Ez az eszköz rendkívül hatékony lehet az oktatásban. A pedagógusok munkáját segítheti az órákra való felkészülésben, ötletek generálásában vagy akár egy adott témával kapcsolatos kreatív tartalom létrehozásában. Az MI-t szövetségesként kezelhetjük az oktatásban, hiszen olyan készséget képvisel, amely a versenyszférában is egyre jelentősebb. A Forbes üzleti magazin például első helyre tette azt a kompetenciát, hogy a munkavállalók hogyan használhatják a mesterséges intelligencia által biztosított előnyöket. Éppen ezért nekünk az a feladatunk az oktatásban, hogy megtanítsuk az MI technikai alkalmazását és az etikus felhasználás szabályait.
A tudományos kutatásban azonban eltérő szabályozások érvényesek. Például a Science magazin tiltja az MI használatát az írásaikban, vagy megköveteli annak feltüntetését, ha mégis alkalmazzák. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy használható-e az MI például egy olyan tudományos publikáció összefoglalójának a készítésére, amelyeket mi írtunk. A felsőoktatásban számos módon alkalmazzuk az MI-t, legyen szó szöveges tartalmak létrehozásáról vagy képek generálásáról. Az egyetemisták is egyre aktívabban használják ezeket az eszközöket, mi pedig arra ösztönözzük őket, hogy olyan célokra alkalmazzák, amelyek támogatják a hatékony tanulást és az órák megtartását – mondta Námesztovszki Zsolt.
Nyitókép: Dr. Csenterics András és Dr. Námesztovszki Zsolt (Molnár Edvárd felvétele)